2015. augusztus 8., szombat

Sherlock Holmes




Élete és jellemzése:

Sherlock Holmes 1854 január 6-án született, vidéki földbirtokosok leszármazottjaként. Professzionális karrierje az 1880-as évek legelején kezdődik. Miután egy közös ismerősük 1881-ben bemutatja egymásnak a későbbi nagy párost, Holmes és Dr. Watson közösen kibérlik a londoni Baker Street 221B szám alatti házat. A detektív az elkövetkező tíz évben több mint ezer jelentős ügyben nyomoz. Kitartó munkával leleplezi és felszámolja Moriarty professzor bűnszervezetét. 1891-ben magával a professzorral is végez, majd saját halálhírét keltve eltűnik három évre. 1894-ben tér vissza Londonba, és a következő években ismét több száz esetet old meg. Az országnak tett szolgálataiért maga Viktória királynő is fogadja, azonban a lovaggá ütést visszautasítja. 1903-ban megkezdi magányos nyugállományát egy villában Sussex partjainál. A kormány kérésére a közeledő háború miatt 1912 és 1914 között ismét Anglia szolgálatába állítja intellektuális képességeit, és a segítségével fogják el Von Borkot, a porosz mesterkémet.

Holmes sajátos mesterséget űz, amely tekintetben egyedülálló a világon. Tanácsadó detektívként mind hivatalos és magánnyomozók, mind magánemberek fordulnak hozzá, ha valamely megoldandó esettel nem boldogulnak. Ügyfelei között magas rangú személyek, uralkodók, miniszterek, sőt maga az angol kormány is megtalálható. Fő hajtóerelye nem a pénzszerzés, hanem foglalkozásának odaadó szeretete. Munkamódszerének lényege a megfigyelés alapján levonható következtetések, a tiszta logika és az ok-okozati összefüggések briliáns használata.

"Egy csepp vízből következtetni lehet egy óceánra vagy a Niagarára anélkül, hogy bármelyiknek a létezéséről akár csak fogalmunk is lenne. A következtetés képessége is, mint minden más tudomány, csak szorgos tanulmányok árán szerezhető meg, azonban egy emberélet sohasem elég ahhoz, hogy azt a tökéletességig lehessen fejleszteni. Be kell tehát érnie a tanulónak az elemi ismeretekkel: szerezze meg csupán azt a tudást, amellyel első látásra kitalálja a vele érintkezésben lévő emberek foglalkozását és egész múltját is. E gyakorlat - akármennyire jelentéktelennek tűnjön is - élesíteni fogja megfigyelőképességét, és megtanulja általa, hogy mit és hogyan nézzen meg. A kéz körmeiről, a kabát ujjáról, a cipőről, a nadrág térdéről, a mutató- és hüvelykujjon képződött kemény bőrről, a gallérról, az arckifejezésről és még sok másról könnyen megállapítható az ember foglalkozása anélkül, hogy az illetőt máshonnan ismertük volna. E metódus alkalmazása kizárja a tévedést."

"Csupán az összes lehetetlen variációt kell kiküszöbölni, s akkor, ami marad, bármennyire valószínűtlen is, okvetlenül megfelel a valódi tényállásnak."

Holmes hat láb magas, szikár termetű, könnyed járású figura. Szúrós, szürke szeme, vékony, merész metszésű orra, szögletes álla elszánt kifejezést kölcsönöz arcának. Keskeny, sápadt arc; nagy homlok; fekete haj; dús és sötét szemöldök; vékony, határozott száj; gyors beszéd és magas, metsző hang jellemzik. Kényes a személyi higiéniára, ruházkodása pedáns. Általában hagyományos tweedöltönyt vagy szalonkabátot visel. Otthon alkalomadtán bő felöltőt és hálóköntöst vesz fel, vidéki útjain pedig hosszú, szürke utazókabátot, valamint fülvédős, szövet vadászsapkát ölt. Állandóan magánál hordja pipáját és erős nagyítólencséjét.

Testi ereje rendkívüli, izmai acélosak. Kitűnő bokszoló és kardvívó, jó futó, a baritsu nevű japán önvédelmi sport ismerője. Nesztelenül és gyorsan mozog, akár a vadász, aki a vad nyomát követi. Érzékei - így különösen a szaglása - szinte abnormálisan kifinomultak. Szigorúan mértékletes és visszafogott, héha már-már aszkétikus. Munka közben alig alszik, korán kel, hajlamos napokat, sőt egy hetet is pihenés nélkül végigdolgozni. Keveset eszik, különösen, ha egy eset megoldása foglakoztatja.

Lelki alkata meglehetősen összetett. Néha kedélyes és nyugodt, máskor búskomor, és napokon keresztül nem beszél. Gyakran távolságtartó, sőt lenéző. Sokszor kényelmes, szinte lusta, de amikor a hangulata úgy hozza, nagyon gyors is tud lenni. Megfejtendő rejtély híján frissessége megszűnik, teljesen elernyed, hangulata depressziós lesz. Ilyenkor hajlamos egész napokat az ágyban tölteni, sőt kábítószert is használ.


"Szellemem föllázad a nyugalom ellen. Adjon egy problémát, valami munkát, a legnehezebb titkosírás megfejtését, a legbonyolultabb eset tisztázását. Akkor visszazökkenek a rendes kerékvágásba, és nem lesz szükségem semmiféle izgatószerre. De a lét unalmas egyhangúságát utálom: elepedek az izgalmak után. Ezért választottam, vagy inkább teremtettem magamnak egy sajátságos, különös foglalkozást; mert a magam szakmájában én vagyok a világon egyetlen."
Mindezeken túl erélyes, éles elméjű, bátor, ravasz, kitartó, sőt hiú is.

Holmes számos tudományágban, témakörben rendelkezik komoly tudással. Kiváló kémikus, gyakran végez kísérleteket, lakásán laboratóriumot rendezett be. Otthon van a törvényszéki orvostan, a patológia, az anatómia, a botanika és a geológia bűnügyi vonatkozásaiban. Ismeri a jelen és múlt összes jelentős bűntényét és bűnözőjét, akár Angliában, akár más országokban. Napi rendszerességgel követi nyomon a bulvársajtót. Mestere az álcázásnak, álöltözeteknek és sminkelésnek. Erőssége a láb- és lábbelinyomok, lábnyomcsapások, egyéb testrészek nyomai, lópatkónyomok, bérkocsik, fogatok, biciklik keréknyomainak vizsgálata, illetve a belőlük levonható következtetések. Jól ismeri sok más egyéb között a mérgeket, a különböző szivarhamukat, a "kriminális" betegségeket, a fegyvereket, a parfümöket. Utólérhetetlen alapossággal elemzi a kézi- és gépírásokat, papírokat, borítékokat, tintákat, íróeszközöket, újság-betűtípusokat. A legapróbb részletekig ismeri Londont.

Számos publikációja, monográfiája látott napvilágot a megfigyelésről, a dohányhamu fajairól, a lábnyomok vizsgálatáról, a titkosírásokról, a foglalkozásnak a kéz alakjára gyakorolt befolyásáról, a fülek formájáról, az iratok dátumozásáról, a tetoválásokról, a méhek társadalmáról, sőt még zenei témákról is. Kedvtelései között talán legismertebb a pipázás. Szereti a klasszikus zenét és az operát, maga is igen kitűnően hegedűl. Érdeklődik a képzőművészetek és a régi könyvek iránt, de számos egyéb témakör van, melyeket szívesen tanulmányoz szabadidejében.

Végül vegyük számba azt a néhány embert, aki fontos a detektív életében. Természetesen első helyen kell említeni Dr. John H. Watson volt katonaorvost, Holmes hű társát és krónikását. Azután itt van kitartó házvezetőnője, Mrs. Hudson. Némely nyomozásába bevonja ugyancsak kiváló képességű bátyját, Mycroftot is, továbbá gyakran nyújt segítséget a Scotland Yard felügyelőjének, Lestrade-nek. Habár Sherlock Holmes soha életében nem volt szerelmes - az efféle érzések csak akadályoznák munkájában - de van egy nő, akire mindig nagy tisztelettel gondol: a Botrány Csehországban című történetből megismert kétes emlékű Irene Adler. A detektív legnagyobb, mondhatni ősellenségéről, James Moriarty professzorról külön teszünk említést. A bíborvörös dolgozószoba, A Négyek jele és A nyomorék ügyében Holmes Baker Street-i utcagyerekek egy csoportját bízza meg különféle feladatokkal; a banda vezetője Wiggins.

Milyen vegyész volt Sherlock Holmes?
Az első Sherlock Holmes-történet, a Skarlát tanulmány, 1887-ben jelent meg, de tekintélyes kiadók még most is publikálnak Sherlock Holmes-folyóiratokat, húsz éve állították össze az Encyclopedia Sherlockianát, és még mindig érkeznek segítséget kérő levelek a Baker Streetre.

Sherlock Holmes logikus következtetései az első perctől kezdve szórakoztatják az olvasót. Dr. Watson így emlékezik vissza megismerkedésükre: "– Hogy van, uram? – kédezte Sherlock Holmes, s úgy megszorította a kezemet, hogy ekkora izomerőt ugyan ki nem néztem volna belőle. – Amint látom, ön Afganisztánban járt?... – Hogy a csudába találhatta ki ezt? – kérdeztem álmélkodva" (A brixtoni rejtély). Holmes csak két hónap után magyarázza el gondolatmenetét: "Itt van ez a gentleman, aki orvos, de a külseje, tartása katonás. Világos tehát, hogy katonai orvos. Trópusi vidékről kellett jönnie, mégpedig nem is nagyon régen, mert az arca nagyon lesült, pedig bőrének természetes színe nem lehet a barna, mert a haja és a bajusza szőke. Beteg volt, és sok bajon eshetett át: ez látszik az arcán és az egész alakján. A bal karja megsebesült, mert mereven és szokatlan módon tartja... Melyik trópusi országban szenvedhetett sokat egy angol katonaorvos?... Világos, hogy csak Afganisztánban"  (A brixtoni rejtély). Watson később így jellemzi lakótársát:

"Tökéletes volt mint okfejtő és oknyomozó masina; művészi fokon művelte a mesterségét" (Botrány Csehországban).
A tökéletes masinát Arthur Conan Doyle találta fel.

Holmes és a kémia:
Watson "kitűnő vegyész"-ként írja ke Holmest, míg Isaac Asimov egyenesen "hebehurgya vegyész"-nek tartja.
A detektív mindenesetre szívesen bocsátkozik kémiai kísérletekbe. A Gloria Scott-esetet még egyetemi hallgató korában oldja meg: "Mindez a nyári szünet első hónapjában történt. Londonba jöttem, és hét héten keresztül szerves kémiai kísérleteket végeztem" (A "Gloria Scott"). Az sem ritka, hogy az éjszakát kémcsövei, lombikjai fölött tölti. Dolgozik acetonokkal és kátrányszármazékokkal, báriumvegyületeket elemez, módszert dolgoz ki a vérvizsgálatra, ért a drágakövekhez.

Sherlock Holmes tudományos módszerei:
Ha figyelmesen olvassuk Watson történeteit, kiderül, hogy Holmes tisztában volt az elmélet és a hipotézis fogalmával. Még pályája elején kijelenti: "Adatok nélkül ... kapitális hiba lenne bármit is feltételezni. Az ember ilyenkor az elmélet kedvéért ész nélkül megmásítja a tényeket, ahelyett hogy fordítva cselekednék" (Botrány Csehországban). Véleményéhez később is ragaszkodik:

Holmes: Mi a véleménye az elméletemről?
    Watson: Csupa feltételezés.
       Holmes: De legalább megfelel a tényeknek. Majd akkor tesszük újra megfontolás tárgyává az egészet, ha akad egyetlen olyan adat, amit nem tudunk beilleszteni
(A sárga arc)

Holmes hatvannégy esetben említi az elméletet és huszonkilencszer a hipotézist. Számtalanszor állít fel "munkahipotézist". Legfontosabb eszközei a megfigyelés, a dedukció és az indukció. Ő az a detektív, akit a tudós is szerethet.


Forras : innen...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése