Két millió eurót érő festményt találtak egy 70 éve üresen álló párizsi lakásban

2010-ben fedezték fel azt 70 éve üresen álló párizsi lakást, ahol igazi műkincsek hevertek. A lakás tulajdonosa egy francia nő, aki a II. világháború idején délre menekült, mindenét hátrahagyva. 91 éves korában, 2010-ben halt meg. Nem tudni miért nem tért vissza soha a párizsi Opera közelében lévő lakásába, melynek adóját rendszeresen és pontosan fizette.

Kiderült, hogy a gyönyörű bútorok és az értékes, régi emlékek mellett egy eredeti Giovanni Boldini festmény is a lakásban porosodott. Az otthonában található értékes festményre halála után derült fény, amikor a végrendeletének végrehajtója megkereste a lakást. A festmény 1894-ben készült el, és Boldini múzsáját, Marthe de Florian-t ábrázolja, aki egy híres francia színésznő volt. A kép elkészültekor Marthe 24 éves volt. A lakásban szerelmesleveleket is találtak, melyeket Giovanni Boldini és Marthe de Florian írtak egymásnak. Kiderült, hogy a lakás tulajdonosa Marthe de Florian unokája volt. Miután a festmény egy aukción kalapács alá került, elképesztő áron, 2,1 millió euróért kelt el.

 Giovanni Boldini festménye

Giovanni Boldini (1842-1931) olasz festő volt, aki a párizsi iskolához tartozott. Leginkább zsánerképeket és portrékat festett, és egy 1933-ban megjelent cikk a Times-ban a “suhogás mesterének” nevezte el a különleges ecsetkezelése miatt. Párizsi évei alatt Edgar Degas köreihez tartozott, és a 19. század végére ő volt az egyik legfelkapottabb portréfestő a francia fővárosban.

Forras : itt...

Tavaszi festmények

Ki volt a "Lilaruhás nő"?

Számtalanszor csodáltuk már meg a Lilaruhás nőt, az egyik leghíresebb magyar festményt. Szinyei Merse Pál munkája elsőre elbűvöli a nézőt színeivel, szépségével és az olyan finom részletekkel, mint szereplőjének arca vagy ölében nyugvó kezei, amelyek alól kikandikál pár szál virág.

Azt azonban nem sokan tudják, mennyi keserűség rejtőzik a kép mögött, milyen családi tragédiák, szakmai kudarcok, kemény kritikák kísérték a festő és modellje életét. Azt is csak kevesen tudják, mi lett később a halhatatlan festmény halandó modelljével és festőjével, Probstner Zsófiával és Szinyei Merse Pállal.

Szinyei Merse Pál Probstner Zsófiáról készített portréja

Szinyei Merse Pál régi nemesi család sarja volt. Földbirtokaikból éltek, gazdálkodással foglalkoztak. A későbbi festő 1845-ben született, 1864-ben iratkozott be a müncheni festőakadémiára. Több éves tanulás, gyakorlás következett, a szüneteket pedig a családi birtokon, Jernyén töltötte. (Ez a mai Szlovákia területén fekvő ötezres lélekszámú község.) A Faun és nimfa, az Ruhaszárítás, az Anya és gyermekei című képe ebből a korszakból származik. 1869 végén hazatért, hogy a család földbirtokát igazgassa, mivel apja megbetegedett. Szinyei Merse Pál többször próbálkozott azzal, hogy önálló egzisztenciát teremtsen, ám mindig visszatért a családi birtokra.

Nyáry Krisztián így írja le a festő és a "lilaruhás nő" megismerkedését

"Az 1873-as év fordulópont volt a 28 éves Szinyei Merse Pál életében. Befejezte a saját maga által is fő művének tartott festményét, a Majálist, és beleszeretett barátja gyámleányába, Probstner Zsófiába.

Mindez Münchenben történt, ahová Jernyéről, a családi birtokról érkezett 1872-ben. Zsófia nővéréhez hasonlóan vonzódott a művészetekhez és a művészekhez. Sokat látogatta a fiatal festőt műtermében, és végigkísérte a Majális születését, amelynek egyik modellje éppen nővére, Mária volt. A kép 1873 elején készült el, márciusban már ki is állították a müncheni Kunstvereinben

A festmény óriási sikert aratott, nem is annyira a közönség, mint inkább a festők körében. Szinyei úgy érezte, festő lett, ebből fog megélni, és nem megy vissza Jernyére gazdálkodni. Elküldte képét a bécsi világkiállításra, és megkérte Zsófia kezét."

A modell sok évvel később így emlékezett vissza arra az időre: - Az első gyerekünket vártam, úgy ültem modellt, otthon, Jernyén, a lila tafota ruhában. Azt is magam varrtam, mert nem költöttem varrónőre. Persze nem kinn a mezőn ültem modellt, azt Pali kívülről tudta. Minden fűszálat, minden sárga kikericset ismert, a lila, sárga és zöld szín finom hármashangzatáról beszélt akkoriban folyton. Nekem már a könyökömön jött ki. Benn, a műteremben is fárasztott a modellülés. A fiam gyorsabban fejlődött, mint a kép. A lila ruha szűk volt, szorított. Talán ezért lett kicsit szenvedő az arckifejezésem a képen....

Forras : innen...