A KFC története

A KFC (1991-ig hivatalos teljes nevén Kentucky Fried Chicken) a világ egyik legnagyobb gyorsétteremlánca. A világon jelenleg több mint 16 000 KFC étterem található.

 Az éttermek fő profilját a csirkehús felhasználásával készült ételek képezik, amelyeket évtizedek óta azonos recept alapján készítenek. Szerte a világon évi több mint egymilliárd csirkéből készült terméket fogyasztanak a vásárlók a KFC éttermeiben.

Az Egyesült Államokból kiindulva ma már a Föld 137 országában találkozhatunk Harland Sandersnek, a KFC alapítójának arcképével (ami a cég védjegye). Az étterem másik ikonjává vált a papírkosárban felszolgált csirke.

A céget Harland Sanders alapította.

Harland David Sanders 1890-ben látta meg a napvilágot egy Henryville környéki farmon, Indiana államban. A főzéshez szükséges alapokat elég korán elsajátította, miután édesapja hatéves korában meghalt, és édesanyja rábízta kisebb testvérei felügyeletét, valamint a főzést.

Hétéves korára már remekül készítette a helyi recepteket. Az ezt követő 30 évben azonban nem a főzéssel foglalkozott, volt biztosítási ügynök, tűzoltó, napszámos, villamosvezető és benzinkutas is. Ez utóbbi foglalkozás vezette vissza a főzéshez, amikor a nagy gazdasági világválság idején a betérő ügyfeleket saját készítésű étellel kínálta saját asztalánál, mert étterme akkor még nem volt. Mivel látta a potenciált ebben, így ezzel kezdett foglalkozni, receptjeit tökéletesítette, és létrehozta saját franchise hálózatát, így 1930-ban megnyitotta első panzióját és éttermét, a Sanders Court and Cafe-t, Corbinban.

Ekkor még nem létezett a híres, ma is ismert Kentucky panír recept, ezt csak 1940-ben készíti el és fejleszti tökéletesre. Meg volt győződve, hogy az általa kifejlesztett csirkeételekre igény van, ezért 1952-ben új vállalkozást indított: autójával járta az országot étteremről étteremre, hogy főztjével meggyőzze a tulajdonosokat.

Ha a válasz kedvező volt, szóbeli egyezséget kötött az étterem vezetőjével, hogy minden, az ő receptje és módszere alapján készült csirke eladása után részesedést kap. Közben 1957-ben a Kentucky Fried Chicken kínálatában először jelennek meg a ma is ismert és vásárolható kosarak. 1964-re Sanders listáján már 600 franchise étterem szerepelt az Egyesült Államokban és Kanadában.

Ebben az évben kétmillió dollárért adta el részesedését befektetőknek. Sanders továbbra is a cég szóvivője maradt, melynek hatására egy 1976-os felmérés Sanderst az ország második legismertebb arcává nyilvánította.

Az új tulajdonosok irányítása alatt a Kentucky Fried Chicken Corporation gyors növekedésnek indult, 1965-ben megnyílik az első angilai KFC, York Fishergate negyedében, majd 1966-ban részvényeit is nyilvánossá tették. Ekkorra már több mint 3500 franchise, illetve saját tulajdonú étterem volt világszerte. A Heublein Inc. 1971-ben 285 millió dollárért felvásárolta a vállalatot. Hét évvel később, 1986-ban a PepsiCo Inc. már 840 millió dollárt fizetett a KFC részvényekért.

1980-ban (90 évesen) hunyt el, leukémiában és a mai napig a Cave Hill Cemetery -ben nyugszik.

KFC éttermek a világ országaiban

Forras : Wikipedia

A válság gyermekei

Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság gyermekei megtanulták a leckét és életük végéig tudták is, ahogy a ma is élők még mindig tudják. Ők a mi szüleink, déd- és nagyszüleink. Ők (is) a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy miféle okok vezettek a válsághoz, megtapasztalták annak minden keserűségét, majd leszűrték a tapasztalataikat:


“Ne költsd el azt a pénzt, ami még nincs a pénztárcádban.”

“Ne fizess senkinek azért, amit magad is meg tudsz tanulni, vagy el tudsz végezni.”

“Soha ne vásárolj olyat, amit “majd” használhatsz valamire, csak olyat, ami nélkül nem tudsz élni.”

“Soha ne vegyél meg valamit addig, amig nincs meg a beszerzéséhez szükséges összeg kétszerese.”

Nem az a lényeges, hopgy mennyi pénzt kerestél, hanem az, hogy mennyit őriztél meg.”


Ezek a puritán elvek tették erőssé  az Egyesült Államokat, hogy aztán az ezektől való eltávolodása sodorja bajba a világot. Akad persze biztató tanulság is:

A 30-as évek válságának gyermekei ugyanis felismerték, hogy a rosszból jó lehet, és a tragédiából értelem születhet.
Addig azonban, amíg a tragédiából újra értelem és a rosszból újra jó lesz, együtt kell élnünk a válsággal.

A “leves konyhák”

Ha az ember a 30-as évek idején íródott  szakácskönyvekben, vagy a női magazinok rovataiban keresgél a “túlélés konyhája” nyomai után, akkor nem sokat talál. Gyakorlatilag semmit. A válság nem létezett, legalábbis ezeken a helyeken nyoma sincs. A kiadók csupán a fizetőképes piaccal foglalkoztak és a munkanélküliek nem számítottak annak, márpedig a “túlélés konyhája” az ő nevükhöz tapad. Az ő táplálásukra jöttek létre a képen is látható “leves konyhák”

A nagy gazdasági válság: "leves konyha"

"Ingyen csészényi kávé és fánk, munkanélkülieknek."

A szegénykonyhákat legnagyobbrészt az egyházak, különböző nőegyletek és az Üdvhadsereg tartották fenn, de még az olyan jól ismert gengszterek, mint Alphonse Capone, ismertebb nevén Al Capone (1899-1947) is segítették fenntartani. Al Capone közreműködésével például 3000 munkanélküli napi háromszori étkezését biztosították (Chicago, 1930).

A leves, a kávé, a pörköltfélék, a burgonya, a kenyér voltak a legáltalánosabb ételek. A szakácsok mindenből, amihez hozzáfértek készítettek levest. Volt kávéleves, perecleves, tejleves, tésztaleves és a leghíresebb, a válságleves:

A válságleves receptje: 1/3 rész ketchup, 2/3 rész forró víz.

A zöldségek, gyümölcsök, húsok tartósítása általánosan elterjedt, miközben a farmokon általában nem volt mód a hűtésre, ezért a tartósítás sok esetben kockázatos vállalkozás volt.  A legolcsóbb élelmiszerek közé tartozó burgonya minden formában előfordult. Burgonyát ettek tésztával, sütve, tojással, ezernyi formában.

A nagy gazdasági válság idején

A nagy gazdasági világválság, szemben a korábbi válságok, háborúk időszakával, szerencsére nem tekinthető éhínségnek. Ez a megszorítás, az igények erőteljes redukálásának időszaka, de nem éhínség, legalábbis az USA-ban és Európa fejlettebb országaiban. (Nem így Ukrajnában, ahol ezidőtájt (1932-1933) egy tudatosan kitervelt és mesterségesen kiváltott éhínség (Holodomor) milliók halálát okozta.)

A szakácskönyvekben, ahogy már említettem, nyoma sincs a válságnak és kevés kivétellel a korábbi évtizedek receptjei ismétlődnek. Emellett megjelennek az USA-ban olyan receptek is, mint a sültbab szendvics (főtt összetört bab, barna kenyéren), ami hazánkból is ismert. Az óvilágból hozott “máj és szalonna”, a marhafarok pörkölt, az almás kelkáposzta. Minden olcsó alapanyag szerepe felértékelődött, ahogy ma is történik.

Forras : itt...