A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hagyomány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hagyomány. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. március 26., hétfő

A tojásfestés története


A húsvéti talán az egyik leggazdagabb és legsokrétűbb szimbólumrendszerrel rendelkező ünnepünk. A húsvéti szokások széles tárházában ma már szinte szétválaszthatatlanul kapcsolódnak össze a zsidó és a keresztény hagyományok, valamint a pogány mondavilág szimbólumai, ezek közül talán a legismertebb a húsvéti tojás.


A tojás kultusza és szimbolikája

A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenekelőtt az élet szimbóluma, a kereszténységben pedig az újjászületést jelzi. A tojással kapcsolatos szokások és hiedelmek több ezer éve jelen vannak az emberiség hiedelemvilágában. A kőkorban az asszonyok tojást tartottak szülés közben a kezükben, hogy gyermeküket megvédjék a gonosz szellemektől.


A legenda szerint Ostara, a germán istennő birtokolt egy különleges madarat, ami színes tojásokat tojt. Egy nap az istennő a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta a madarat, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták azokat.

Nem csak nyugati példákat találtak a régészek erről a hagyományról: Magyarországon avarkori sírokban is leltek már festett, mintákkal ellátott tojásokra. Az első írásos emlékek a témában Anonymus idejéből, a XIII. századból maradtak ránk.


Először 1615-ben, Strassburgban említik a húsvéti tojásokat. Ezek eredetileg egyszínűek voltak. Nyugat-Európában a leginkább elterjedt szín a piros, Kelet-Európában pedig az arany volt és csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni a tojásokat.

A tojást tojó húsvéti nyúl képe az 1700-as években az Egyesült Államokban is megjelenik. A pennsylvaniai holland telepesek az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. Az ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba.

 JÓ TANÁCSOK A TOJÁSFESTÉSHEZ:


 Húsvét alkalmával szinte mindenhol festenek vagy díszítenek tojást. Kerülhet az ünnepi asztalra, de lehet a locsolók ajándéka is. Készíthetjük főtt tojásból, de ezt az ünnepek alatt jó, ha el is fogyasztjuk, de díszíthetünk kifújt tojásokat is, ezek hosszú ideig megőrizhetők.

- A tojás nagy víz-, fehérje- és zsírtartalma miatt jó táptalaja a mikroorganizmusoknak, ezért csak friss tojásokat használjatok fel! Hogyan lehet megállapítani, hogy friss a tojás? Ha megrázzuk a nyers tojást, és annak belseje csak alig mozog, a tojás friss. "Úszópróba": a nyers tojásokat tegyük annyi sós vízbe, hogy bőven ellepje. A friss tojások lesüllyednek az edény aljára, a régebbi tojások felemelkednek a víz felszínére.

Festés előtt alaposan és óvatosan mossuk meg a tojásokat mosogatószerrel, ezután öblítsük le őket. Ezzel zsírtalanítjuk a tojás felületét, így a színanyag egyenletesen tapad meg, ezen kívül a mosogatószerrel eltávolítjuk a tojáshéjon esetlegesen előforduló baktériumokat. Dolgozzunk tiszta kézzel.

- A tojás főzése: Ne forró vízbe tegyük a hideg tojást. A főzővízbe tegyünk sót vagy ecetet, a megrepedt tojások nem futnak ki. Festeni és díszíteni ugyan nem lehet őket, de az ünnepi asztalra, azonnali fogyasztásra megfelelőek. Forrás után 10 percig főzzük a tojásokat. Akinek a festett tojással nincsenek étkezési tervei, akár 2-3 órán át is főzheti, így tartósabb lesz. Amikor megfőttek a tojások, azonnal  le kell hűteni hideg vízzel, mert így könnyebb lesz majd meghámozni.

- A festés szebb és tartósabb hatása érdekében adjunk a színező oldathoz kevés ecetet (0,25 l vízhez 2 evőkanál), és hagyjuk állni benne a tojást akár egy napig is. Ha forró oldatban színezünk, a hatás erősebb, de ha meg akarjuk enni a színes tojásokat, célszerűbb hideg oldatban állni hagyni.

- Ne feledjük, hogy a végső színárnyalat az áztatás/főzés időtartamától, a festékanyagok mennyiségétől és nem utolsósorban a tojás alapszínétől függ!

Festett tojás


A tojást természetes anyagok felhasználásával festették, a legelterjedtebb fogás a vöröshagyma héjának forralásából elért vízben való áztatás volt. Száradás után olajjal és szalonnabőrrel fényesítették a műremeket.

Hímzett tojás


Egy íróka nevű fémcső segítségével viaszból mintákat rajzoltak a tojás felületére, majd festékbe mártották. A festék nem fogta meg a viasszal fedett felületet, így miután azt lekaparták világosak maradtak. A hagyományos mintáknál a tojást 2, vagy 4 felé osztották és ezekbe rajzolták az adott mintát.


A tojás felületéhez különböző mintákat rögzítettek (újabban rossz harisnyák segítségével) és ezután áztatták be a festékbe. Száradás után a mintákat eltávolították, a helyükön így világos felület maradt.

Csipkés Tojás


Különleges szokásnak számít a csipkékkel való tojásdíszítés. Ez legjobban festetlen tojásokon mutat.

Patkolt tojás


A szájhagyomány szerint a tojáspatkolást a magyar kovácsok találták ki. Csak az számított igazi mesternek, aki egy tojást is meg tudott patkolni. Bár a patkolókovácsok és a baromfik száma is lecsökkent az utóbbi években faluhelyen, a tojáspatkolás szerencsére még mindig köztünk él: vásárokban és falunapokon találkozhatunk azokkal a türelmes mesteremberekkel, akik ólomlemezekkel díszítik, karcolják és festik a tojásokat.

Forras : itt...

2018. január 12., péntek

A farsang története



 A farsang a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A Farsangot rendesen  jan. 6-ától hamvazó szerdáig számítják. Velencében már István-napján (dec. 26.)

Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik a Farsang, Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják Farsangnak. illetve karnevál-nak. Sok helyen a hamvazó szerdát megelőző héten tartják a voltaképpeni Farsangot, mely minálunk húshagyó kedden éri el befejező tetőpontját. A Farsang hazája Olaszország, manapság is az olasz, különösen a velencei Farsang vagy karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik.

 Farsang ma

A farsang vízkeresztkor (január 6.) kezdődő és hamvazószerdáig (változó időpont) tartó, évszázadok óta évente megismétlődő ünnepsorozat, nagyon gazdag szokáshagyománnyal. Megelőzi a karácsonyi ünnepkör, és követi a húsvéti ünnepkör, pontosabban annak kezdete, a húsvétot megelőző 40 napos böjt. A hagyományok szerint ez az önfeledt mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt.

Farsangi népszokások

A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget - sikertelen üldözését követően végül - a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel. Bár a farsang hazája Olaszország, Magyarországon a német fasching szót vettünk át a karnevál helyett ezen időszak, és a hozzátartozó hagyományok megnevezésére. Nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően néphagyományokra épül.

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. Hagyományosan ilyenkor tartották az esküvőket is. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek, kocsonya, káposzta és a farsangi fánk terjedtek el.

A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. Ezt egy napra felfüggesztve, torkos csütörtökön elfogyasztották az összes maradék ételt (mai modern verzióban az éttermek kedvezményekkel várják a vendégeket egy kiadós lakmározásra).

A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Garantáltan még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy legalább farsangi időszakban ne csábuljanak el egy finom farsangi fánk kedvéért! Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! A jó hír az, hogy a bonyolultnak és kényesnek tartott szalagos fánkon kívül más fánkok is léteznek, érdemes változatosságot vinni a fánk repertoárunkba..

A farsangi szokáshagyományokhoz tartozó farsangi fánk ugyan csábítóan finom édesség, mégis elkészítésére általában csak a bátrabbak vállalkoznak. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk. Nemzetközi kitekintés: természetesen a különböző nemzetek saját fánkja, fánk megfelelője is megtalálható, így a német Berliner Krapfen, az amerikai donut, a francia beignet.

A legismertebb farsangi fánk a szalagos fánk, amely nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét jelző fehér csíkról kapja. Ahhoz, hogy ez a szalag és a fánk is tökéletes legyen, bizony kell némi rutin, és néhány fortély, például: kiváló és szobahőmérsékletű alapanyagok, a megfelelő fánk méret, bőséges és kellő hőmérsékletű olaj, stb. A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. Szintén ismert még a csöröge, vagy forgácsfánk, és a rózsafánk, ezek elkészítése némileg egyszerűbb, de szintén olajban történő sütést igényelnek.

Farsangi fánk


Egy közismert fánk recept
Hozzávalók:

* 50 dkg liszt
* 1/8 l tej
* 12 dkg puha vaj
* 5 dkg élesztő
* 2 tojás
* 2 tojássárgája
* 6 dkg cukor
* ½ cs vaníliacukor
* csipetnyi só
* 0,5 dl rum
* 1 db citrom reszelt héja
* sütéshez olaj
* tálaláshoz porcukor, esetleg lekvár

Elkészítés:

1. Az élesztőt kevés langyos tejben feloldjuk, adunk hozzá egy keveset a kimért lisztből és cukorból. Ezt a tésztát meleg helyen, letakarva kelesztjük (kb. 30 perc).

2. A maradék tejet a tojásokkal, tojássárgájákkal, sóval, rummal, cukorral, vaníliacukorral, citromhéjjal elkeverjük. Hozzáadjuk a megkelt tésztát és a maradék lisztet. Végül beledolgozzuk a puha vajat és (lehetőleg géppel) alaposan összegyúrjuk. 15 percig pihentetjük.

3. 5 dkg-nyi adagokat kiveszünk a tésztából, enyhén lisztes kézzel golyóvá formázzuk, egymástól kellő távolságban lisztezett deszkára tesszük, majd a golyókat szélesszájú vizes pohár talpával egyformára lelapítjuk (kb. ujjnyi vastagra), konyharuhával letakarjuk és meleg helyen ismét kelesztjük (legalább 30 perc).

4. Nagyobb lábasban olajat forrósítunk. A fánkokról a konyharuhát sütés előtt 10 perccel levesszük, hogy a felszínük kissé megszáradjon, vagyis kérget kapjon.

5. A meleg olajba tesszük a fánkokat először a felső oldalukkal lefelé, és fedő alatt kb. 3-4 percig sütjük. A fedőt levesszük, megfordítjuk óvatosan a fánkokat és a másik oldalon is világosbarnára sütjük (fedő nélkül).

6. A fánkokat kivesszük az olajból, papír kéztörlőn lecsepegtetjük, porcukorral megszórva, esetleg lekvárral töltve tálaljuk.

Tippek:

* Az összegyúrt tészta inkább híg legyen, mint kemény.

* Az 5 dkg a tésztából kb. sárgabarack méretet jelent, elegendő egyszer lemérni, utána bízzuk a szemünkre az adagolást. A golyózás előnye a nyújtással-szaggatással szemben, hogy nem kerül felesleges liszt a tésztába, és szabályosabb lesz a fánk formája.

* Aki ragaszkodik hozzá, ujjnyi vastagra nyújthatja a tésztát, és hagyományos fánkszaggatóval kiszaggathatja.

* Szebb lesz a szalag a fánkon, ha a fánkok először olajba kerülő felszíne sütés előtt kérget kap.

* Fontos, hogy a tésztát valóban meleg helyen kelesszük. A hozzávalók legyenek szobahőmérsékletűek.

* Az olaj legyen kb. 160 fokos, azaz elég meleg, nem túl meleg, hogy a fánk átsüljön, ne csak barnuljon. Az olaj hőmérsékletet az olajba tett fakanállal ellenőrizhetjük, ha buborék képződik a nyél körül, elég meleg. Érdemes próbasütést végezni.

* Ne hagyjuk felügyelet nélkül a fánkokat sütés közben.


Domonkos Miklós

Veszprém Megyei Regionális Szervezet elnöke
Schnitta Díjas éttermi mester

Forras : itt...

2016. január 18., hétfő

A Valentin-nap története



Február 14. Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte levelezőlapokkal, virágokkal, édességgel és apró ajándékokkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket.
Szent Valentin (Szent Bálint) ünnepe 496-tól szerepel a naptárban, de mai formája csak a közelmúltban honosodott meg Magyarországon.

A Bálint-nap eredetét legendák övezik, az ünnepet formálta a pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokás és a keresztény hagyomány. A korai társadalmakban a termékenység ünnepe szorosan kötődött a természeti jelenségekhez. Február közepe a madarak párosodási időszakának kezdete a mérsékelt égövön, ezért alakulhatott ki a hiedelem, hogy e nap kedvez a szerelmi varázslatoknak. Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercaliát, a Faunus istennek szentelt termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnepet.

Az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül a Rómát alapító legendás testvérpár: Romulus és Rémus tiszteletére tartották meg. A mítosz szerint ugyanis a városalapító két fiút gyerekkorukban egy farkas nevelte és táplálta a Palatinus domb egy barlangjában. A rómaiak a híres barlangot elnevezték Lupercal-nak (a farkas latin neve=lupus )és az ünnepség központjának tették meg.

Ezen az éjszakán a fiatal nők egy kerámia korsóba rakták nevüket, a férfiak húztak közülük, az így kialakult párok az ünnepség idejére, vagy egész életükre együtt maradtak.
A katolikus egyház legalább három Bálint (Valentin, Valentinus) nevű mártír szentet tart nyilván. Az egyik Bálint az ókori Rómában volt pap, amikor II. Claudius császár (268-270) megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy vélte, az egyedülállók jobb katonák. Bálint titokban továbbra is esketett, amiért kivégezték. A legelterjedtebb történet szerint Bálint a fogságában visszaadta a börtönőr vak lányának látását, majd kivégzése előtt levelet írt neki, amelyet így írt alá: „A Te Valentinod”. A Bálint-napi szokások valószínűleg inkább a pogány Lupercalia "keresztényesítésének" tekinthetők; Bálintot 489-ben Gelasius pápa avatta szentté, ugyanakkor betiltotta a régi római „szerelmi lottó” szokását.


A következő Bálint-napi „börtönüzenetet” az agincourt-i csata után angol fogságba esett és a londoni Towerben raboskodó Charles orleansi herceg küldte feleségének 1415-ben. E napot Angliában 1446-tól már széles körben megülték, Valentin verseskötetek jelentek meg szerelmes szövegekkel, s a fiatalok szerelmes leveleket (valentine) küldtek egymásnak.

Ezek utódai a Bálint-napi képeslapok és üdvözlőkártyák, amelyek küldése a XIX. századra bevett szokássá vált. Az érzelmek kimutatását rosszalló viktoriánus korban a szerelmesek az előre gyártott kártyákkal üzentek, miként a gyerekek is szüleiknek, a felnőttek hozzátartozóiknak, barátaiknak. Ipari méretekben először 1840-ben az amerikai Esther Holland dobott piacra képeslapot, őt nevezik „a valentine-ok anyjának”.


A különböző hiedelmek összemosódása révén a szerelmesek védőszentjének kikiáltott Bálint kultusza ma is az angolszász területeken, Franciaországban és Belgiumban a legnagyobb. Ünnepén Amerikában egymilliárd kártya indul útjára, ez a karácsony utáni második legnagyobb forgalmú időszak. A szerelmesek napján a világ számos táján mások a szokások: Dél-Koreában és Japánban csak a nők adnak ajándékot, a férfiak mindezt a Fehér napon viszonozzák. Az olaszországi Terni városába egész Itáliából érkeznek párok, akik a helyi bazilikában, San Valentino állítólagos sírjánál jelentik be nyilvánosan jegyességüket.


Február 14-ét szerelmesek napjaként Magyarországon csak 1990-től ünneplik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar néphitben nem volt e nap korábban is ünnep. Igaz, másféle. Nálunk ugyanis az ünnep keresztény jellege volt a meghatározó, hiszen az itáliai ókeresztény vértanú, Valentin (=Bálint) legendáját nálunk is ismerték. Olvasható az Érdy-kódexben is. Eljutott hozzánk egy másik Bálint-történet is egy németországi püspökről, akinek az ünnepe eredetileg január 7-hez kapcsolódott. Az ő alakja később összeolvadt a vértanú Valentin történetével, s egyszerre ünnepelték meg mindkettőt, 14-én. A német püspök segítségében elsősorban a nyavalyatörősök és a lelki betegek bizakodtak, így e napon ők is ünnepeltek. Akik ilyen betegségre hajlamosak voltak, azok szívesen viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy frászkeresztet, amely a betegség elriasztására szolgált.


Bálint napjához időjóslás is tartozott. Azt tartották, ha hideg, száraz idő van ezen a napon, akkor jó lesz az évi termés.

Nyugat-európai, főleg angol nyelvterületen éltek olyan hiedelmek, miszerint a madarak e napon párosodnak. Ez valószínűleg kapcsolódik a nap ősi, pogány párosító jellegéhez, valamint ahhoz, hogy a madarak érkezése már a közelgő tavaszt jelzi. Magyarországon is különös kapcsolatban volt Bálint a madarakkal. Itt nálunk is azt tartották, hogy e napon választanak párt a verebek, vagy jönnek vissza a vadgalambok. Egyes területeken a madarak etetése is szokás volt. Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel azt a mindszenti régi magyar hagyományt, hogy e napon "csíkot söpörnek", vagyis utat vágnak a szegediek az udvaron (akár van hó, akár nincs), s oda mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki az ég madarainak. A cserszegtomaji gazdák pedig Bálint napkor, még napfelkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvaj madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal metszik meg a szőlő négy sarkán a tőkéket.


Régi szerelmi praktikák

Lányok, lányok földi boszorkányok! Ezt a csúfoló éneket biztos mindenki ismeri még gyerekkorából. Természetesen nem mindenkinek volt tehetsége a régi falusi társadalmakban sem a boszorkánykodáshoz, mégis a maiaknál sokkal több praktikát alkalmaztak az akkori fiatalok, (elsősorban a lányok) azért, hogy megszerezzék és megőrizzék szerelmeiket. Most ezekből a hajdani babonákból következzen néhány érdekesség, amit így, a szerelmesek ünnepén akár ki is lehet próbálni.
• Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.

• Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.

• Ha valaki kilenc kútról vizet hoz, és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, akkor az illető mindig szeretni fogja.

• Érdemes cicát "uszítani" a lányos házhoz érkező legényre, mert ha ott egy macska a fiú lábához dörgölőzik, akkor ő abból a házból fog nősülni.

• Madárral álmodni férjhezmenetelt jelent.

• Ha a lány, vagy a fiú eltör egy tükröt, akkor 9 évig nem megy férjhez, illetve nem nősül meg.

• Akik nagyon szerelmesek, és azt akarják, hogy szerelmük örökös legyen, egymás hajának szálait süssék tésztába, és közösen egyék meg. Akkor soha nem fogják elhagyni egymást.

• Naplemente után nem szabad sepergetni a lánynak, mert nem megy férjhez.

• Egyes lányok vakondok véréből cseppentettek valamilyen ételbe, azt megetették a kiszemelt férfival, hogy így megszerezzék maguknak.

Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szentelt vízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés, vagy rontás. (Akit további babonák és praktikák is érdekelnek, azok Kiss József: Szerelmi babonák című kötetében ennél jóval többre bukkanhatnak.

Népi babonák:

Azok a lányok, akik a Bálint nap előtti éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket, mert a szellemek megjelenítik. Ehhez egy dalocskát kell énekelni és tizenkétszer kell elmenni a templomig.
A szerelmesek ünnepén több taktikát alkalmaztak elődeink azért, hogy megszerezzék és megőrizzék szerelmeiket. Így pl.: olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni ezen ügyeskedést végző lányba.
Akik pedig nagyon szerelmesek, és azt akarják, hogy szerelmük örökös legyen, egymás hajának szálait süssék tésztába, és közösen egyék meg.


Ezen a napon ajándékozzák szerte a világon a legtöbb virágot. A legkedveltebb Valentin napi virág a piros vagy bordó rózsa, de más színű rózsát is szívesen adnak ezen a napon az emberek egymásnak. A tavasz közeledtével a hajtatott hagymás virágok is igen népszerűek. Különösen a tálban összeültetett, mécsesekkel díszített hagymás virágok szolgálnak kedves ajándékként. A virágdivatot Hollandiában "csinálják". A Valentin remek alkalom a trendek, a különféle irányzatok bemutatására. Természetesen malomkerék nagyságú csokrokra csak kevés szerelmes férfinak telik. Szerencsére a virágkötők sok ötlettel, kiegészítővel néhány szál élő virágból is gyönyörű csokrokat tudnak varázsolni. Virágok dolgában bátran eltérhetünk a sémáktól, fantáziánknak pedig csak esetleg a pénztárcánk vethet gátat.

Sokan kapunk ezen a napon vágott virágot, amelyek sajnos gyakran igen hamar elhervadnak. Az alábbi hasznos tanácsokat megfogadva tovább gyönyörködhetünk bennük:

- Fontos, hogy minden esteben makulátlanul tiszta edénybe helyezzük a virágokat.
- Közvetlenül a vízbeállítás előtt vissza kell vágni a szárakat. Átlós vágással nagyobb felületen tudják a virágok a vizet felvenni.
- A hideg víz árt a virágoknak, felgyorsítja a hervadást. A vágott virágok leginkább a meleg (40 C° körüli) vizet szeretik.
- Érdemes készen kapható virágtartósítókat használni.
- A virágokat nem szabad gyümölcsöstál, kiváltképpen alma, körte közelébe tenni, mert a gyömölcsök által kibocsátott etiléngáz hervasztja azokat.
- Háromnaponta ki kell mosni a vázát, teljesen le kell cserélni a vizet és újabb adag virágtartósítót kell belekeverni a vízbe.
- A lakás hűvösebb helyiségébe elhelyezett virágok tovább maradnak frissek.
- Ajánlatos színes üvegvázába helyezni a virágokat, mert minél sötétebb az edény, annál kevésbé tudnak a vízben azok a moszatok elszaporodni, amelyek miatt a víz büdös és nyálkás lesz.



GONDOLATOK A SZERELEMRŐL

Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket s annyira gyönge, hogy éppoly szüksége van reánk, mint nekünk őreá.
(Géraldy)

Szerelem: Úgy szeretni, hogy nem várok cserébe semmit, beérni a jelenlétével, szeretni őt a saját világában, a megváltoztatás szándéka nélkül.
(Kundera)

A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja utána a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljességében.
(Erskine)

Az éretlen szerelem azt mondja: " Szeretlek mert szükségem van Rád"
Az érett szerelem azt mondja: " Szükségem van Rád , mert szeretlek... "
(Erich Fromm)

A szerelemnek, hogy növekedjék és tartós legyen, akadályokba kell ütköznie.
(Étiene Rey)

A szerelem nagy tettekre serkent, és megakadályoz bennünket abban, hogy megvalósítsuk őket.
(Étiene Rey)

A férfi a szemén, a nő a fülén keresztül esik szerelembe.
(Woordow Wyatt)

Ó, igen, rendben van, megjelensz az álmaimban ma éjjel?
Szeretlek, szeretlek....
s végül a szerelem, amit kapsz, egyenlő lesz azzal, amennyit adsz.
(Lennon-McCartney)

A szerelem, az igazi szerelem a legtöbbet képes adni anélkül, hogy bármit kérne vagy követelne cserébe.
(Mazie Hammond)

Ha a szerelem betölti az életed, nagyon sok hiányzó dolgot pótolhat. Ha nincs az életedben szerelem, bármi másod van is, nem elég.
(Ann Lander)

A legszebb szerelem se jut el messzire, ha csak nézik múlását . Dédelgetni kell, mint egy kedvenc gyermeket.
(Alain)

Szerelem, ha egyik a másikát repülni hagyja, de ha lezuhan, fél szárnyát kölcsönadja.
(Szabó Éva)

Senki nem értheti a szerelmet, aki még nem tapasztalta annak őrületét, és senki sem értheti a szerelmi őrületet, nem számít, hányszor tapasztalta. (McLaughlin)

A szerelem gyönyörűséges virág, de meg kell lennie bennünk a kellő bátorságnak, hogy irtózatos szakadék szélén szedjük.
(Stendhal)

A szerelem szenvedélyét csak úgy győzhetjük le, ha futunk előle.
(Cervantius)

A hazugság megöli a szerelmet. De csak az őszinteség öli meg igazán.
(Hemingway)

A szerelemben nincsenek évek, A szerelemben csókok vannak. A szerelemben jaj a fösvénynek! A szerelemben csak azok élnek, kik szerelemből mindent odaadnak.
(Gyónyi Géza)

...és fogadom: legigazabb vágyam, hogy sose hagylak el, hogy veled végre magammá lehessek, és nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek, csak szeretlek.
(Baranyi Ferenc)

Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok. De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál.
(Prisrin)

Nem azért tudunk szeretni, mert találunk valakit, aki tökéletes, hanem azért, mert megtanuljuk az esendőt tökéletesnek látni.
(Sam Keen)

Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted.
(Gabriel Garcia Márquez)

Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.
(G.G.Márquez)

Érted vagyok és Te értem vagy. Szeretlek én a kettőnk dolgán. Te értelmet és fényt adsz minden napnak. Nem változtat többé semmi már.
(T.Hardy)

Nem szeretjük azt, aki arra kényszerít bennünket, hogy ne azok legyünk, amik vagyunk, de azt sem szeretjük, aki arra kényszerít, hogy azoknak mutatkozzunk, amik vagyunk. Azt szeretjük, aki azt hiszi, hogy azok vagyunk, amik lenni szeretnénk.
(Paul Valéry)

Nem teheted maradéktalanul boldoggá azt, akit szeretsz, akár minden kívánságát teljesíted is, ha magad nem vagy boldog.
(Orson Welles)

A szerelmet csak az ismeri igazán, aki reménytelenül szeret.
(Schiller)

Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogy ha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz.
(Anakreón)

Gyenge annak szerelme, aki csak szavakban tudja kifejezni, hogy mennyire szeret.
(Dante)

 Forras : innen...

2015. október 29., csütörtök

Disznóvágás, disznótor a néphagyományban



Meghatározott időpontban: Egyed napján, azaz szeptember 1-jén fogták régen a disznót hízóba. Hagyományosan november 30-a a disznótorok kezdőpontja, így nem a véletlen műve a „disznóölő Szent András" népi elnevezés András napon.  A farsangi időszak a lakomák , esküvők ideje, s a disznótoroké is. A téli esküvőknek számos oka van, de az egyik az, hogy kellett a hús a lakodalomba, kellett a hízott disznó, s ennek nem  a nyár az ideje.

A nagycsalád úgy ölt disznót, hogy hol itt, hol ott kerüljön sor erre a tevékenységre. Egyrészt így segíteni tudtak egymásnak a munkában, másrészt meg így mindig volt kóstoló a háznál.

A néphiedelem szerint tilos disznót ölni újholdkor, mert akkor férges lesz a hús. Kedd, péntek, vasárnap ugyancsak alkalmatlan a disznóölésre, mert megromlana a hús.

Disznóvágás a tanyán 1930-ban:


A disznóölést hajnalban kezdték - kezdik ma is. A segítőket először is pálinkával kínálták. A legügyesebb, leggyakorlottabb férfi szúrta le a disznót és aztán ő is bontotta fel. Amelyik családban nem volt ilyen ügyes ember, ott böllért, hentest hívtak ezekre a munkákra. Négy emberre volt szükség a sertés lefogásához, őket fogónak nevezték., s mellettük kellett állnia a vérfogó asszonynak is. Miután leszúrták a disznót, megperzselték, a szőrét lekaparták.


A disznó bontása ezután következett .
A disznóvágásban és feldolgozásban vannak külön női és férfimunkák. A leölés meg a bontás a férfiak dolga,  de a kolbász, hurka, disznósajt készítése is,mert ezek nagy erőt kíván kívánnak.
Az asszonyok feladata. a bél tisztítása, a főzött töltelék elkészítése, s  feladatuk a friss ételek elkészítése  is, mert a munka mellett az evés-ivásra is gondolni kell. Először a hagymás, megpirított vérből falatoztak. Ebédre aztán frissen sült pecsenye illatozott az asztalon. Az eladó lány feladata volt a hájas pogácsa elkészítése, ezen a műveleten sok múlott: ha a pogácsa jól megemelkedett, azt jelentette, hogy hamarosan férjhez megy.
A hagyományos, gazdag disznótori vacsora húslevessel kezdődött, töltött káposztával, sült hurkával, kolbásszal, pecsenyével folytatódott, rétessel, fánkkal fejeződött be. Senki sem maradt éhesen!

A disznóölésen sokan részt vehettek, a bőséges vacsorából bőven ettek, de azok is eljöttek úgymond látogatóba, akiket nem hívtak. Fiatal legények, férfiak, nők mentek a disznótoros ház ablaka alá tréfás, akár pajzán versekkel gondoskodtak a vígságról.

A vacsora ideje alatt jártak a kántálók. Hasznoson erre fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és a disznótoros házak ablaka előtt rákezdtek:

Megdöglött-e az a disznó, akit megöltek?

Maradt-e a hurkájából, adjanak egyet!

Mer holnap péntek lesz,

a maradék nem jó lesz.

Fülét, farkát a papoknak,

Hurkáját a diákoknak,

adjanak egyet!

Ha kaptak a finomságokból, akkor  ezzel köszönték meg:

Áldja meg az isten e háznak gazdáját,

Töltse meg az isten mind csűrét, kamráját.

Ha nem kaptak, ezt kívánták:

     Áldja meg az isten e háznak gazdáját,

Töltse be az isten tetűvel, bolhával.

Ilyenkor aztán elfutottak, mert repült utánuk, ami a háziak keze ügyében volt..

 Néhol a disznótori kántálók cigánynak, medvének, kéményseprőnek öltözve állítottak be. Kutyaverő bottal, rossz tepsikkel, fedőkkel mentek. A szobába érve összeverték a tepsiket, fedőket, a bottal a szoba földjét szurkálták, hogy a gazdának szerencséje, pénze legyen:

Látom az ablakon,

Málé az asztalon.

Nem köll nekem málé,

Legyen a gazdáé.

Köll nekem rétes,

Az is legyen mézes,

Hosszú nagy szál kolbász,

Vastag sült hurka,

Jó darab szalonna.

Ha nem fogadták a kántálókat, bekiabálták:

Négylába van a disznónak,

Ötödik a farka.

Farka alatt van a duda,

Fújja meg a gazda.

     (Borus 1981: 99)

A kántálókat azért legtöbbször illendően megkínálták. Igyekeztek megtudni, hogy kicsodák a vendégek, kiket rejt a maskara. A cigánynak öltözött kántálóval jósoltattak, a medvének öltözött kántálónak táncolnia kellett. Aztán a kántálók  levetették a maskarát, és a háziak  az asztalhoz ültették őket.

Nagykőrösön a nagyobb gyerekek, de inkább legények és lányok maskarába öltöztek, és a beköszöntés után kántáltak:

Szegény vándorok vagyunk,

éhesek vagyunk,

szállást nem kapunk.

Kínáljanak meg minket!

Kívánunk a gazdának,

ahány falatot ád,

annyi disznót vágjon.

Közkeletű kántáló versek:

Itt ma disznót sütnek,

Jól érzem szagát,

Talán nekem adják

A hátulsó combját.

A disznótorral kapcsolatos másik adománygyűjtő szokás a nyársdugás. Fiúk többágú nyársat dugnak a kilincsre vagy az ablakba, s az egyik ágára tréfás, gyakran trágár szövegű papírlapot szúrnak. A háziak cserébe a nyársra hurkát, kolbászt, szalonnát, pogácsát szúrnak. A nyársdugók kiléte titokban kellett maradjon..

 Néhol az alakoskodók menyasszonynak és vőlegénynek öltöznek. A menyasszony (egy legény) arcát fátyollal bekötik, a fejére kukoricaháncsból készítenek koszorút. A kezében üres kosarat és főzőkanalat visz. Vőlegénynek viszont egy leány öltözik, aki a kezében üres demizsont vagy üveget visz.  Bár a házhoz egész csapat kíséri őket, de csak ketten mennek be. A háziak kérdezgetik őket, de ők csak mutogatva adják tudtul, hogy táncolnának. Tánc után mutogatva kérnek enni, inni, azt azután közösen fogyasztják e a kint várakozókkal. Általában a disznótori alakoskodást a némajáték jellemezte és olyan maszkok viselése, hogy a résztvevők felismerhetetlenek legyenek.

A disznótorból senki sem távozott üres kézzel, mert hurkát, tepertőt, abárolt szalonnát, esetleg friss húst, süteményt csomagoltak a jelenlevőknek. A kóstolót természetesen viszonozni illett.
A disznótor utáni napokban bőven akadt tennivalómunka, hiszen ki kellett olvasztani a zsírt, a szalonnát és a sonkát pedig elő kellett készíteni a füstöléshez.

Forras : innen...

2015. augusztus 12., szerda

Hagyományos házi kenyér


Mostanában egyre többen készítünk otthon kenyeret. Egyrészt jó játék, másrészt kedvünk szerint ízesíthetjük, variálhatjuk, de az sem utolsó szempont, hogy tudjuk, mi van benne.
A kenyérsütésben manapság nagy segítséget jelent a kenyérsütőgép, amiben nem csak kenyeret és kalácsot, de szinte bármilyen kelt tésztát is elkészíthetünk. Létezik persze dagasztás nélküli kenyér is, ennek is megvannak az előnyei. A hagyományos házi kenyér azonban dagasztással készül és hosszú kelesztéssel.


Egyik kedves Olvasónk, Prazsák-Hajnal Kriszta 25 darab fotó társaságában küldte el nekünk jól bevált kenyérreceptjét. A kenyértészta nála még teknőben készül, háromszor kel... a végeredmény pedig csodálatos. A képekre kattintva az összes fényképet és a készítés fázisait is megtaláljátok!

Hagyományos házi kenyér

Hozzávalók:
90 dkg finomliszt
2,5 dkg élesztő
kb. 7 dl langyos víz
2 teáskanál só
4 teáskanál cukor
3 evőkanál olaj

Összeállítás:

- a dagasztáshoz, kelesztéshez legjobb fateknőt használni, mert az jól tartja a meleget, de a vájling is megfelel, csak legyen jó nagy méretű

- a teknőbe beleöntöm a 90 dkg lisztet – előtte át lehet szitálni, de elég az is, ha kézzel átkevergetjük, hogy fellazuljon –, a 4 kiskanál cukrot, a 2 kiskanál sót, és ezeket összekeverem kézzel


- a fél csomag élesztőt elkeverem egy bögrében kb. 1 dl langyosnál melegebb vízzel, ha feloldódik, ráöntöm az előkészített lisztre, majd hozzáöntök még kb. 5 dl langyos vizet, ezután hozzáadom a 3 evőkanál olajat

Dagasztás:

- először elkezdem kézzel kevergetni, összedolgozni az anyagokat, ekkor még nagyon ragacsos lesz a tészta

- amikor egyenletesen elkeveredtek az anyagok, egy kevés liszttel leválasztom az edény faláról és a kezemről a ráragadt tésztát, és elkezdem gyúrni

- a gyúrást egyenletes mozdulatokkal kell végezni, kis cipót formálva, amit egy-két gyúró mozdulat után mindig elfordítok egy negyed fordulattal

- közben szükség szerint lisztezhető, hogy ne ragadjon túlságosan – a liszt minőségétől függően akár 10-20 dkg is belemegy még a gyúráskor

- 10-12 perc dagasztás után a tészta nagyjából egyenletes, nem lesznek benne csomók, az élesztő elkezd már dolgozni, és ennyi idő alatt a liszt rostjai is fellazulnak – 15 percnél tovább nem érdemes gyötörni a tésztát


- az elkészült cipót az edényben hagyom, leborítom tiszta konyharuhával, meleg helyre teszem, huzattól védve, és bebugyolálom egy plédbe is

1. kelesztés:

- időtartama 2 óra

Leeresztés:

- a 2 óra elteltével a tésztát átgyúrom pár határozott mozdulattal (elég néhány mozdulat, nem kell újradagasztani), így kimegy belőle az élesztő által termelt gáz

- a cipó közel akkora méretű lesz, mint kelesztés előtt, de így az élesztő tovább tud dolgozni

2. kelesztés:

- a cipót letakarva kelesztem egy órán át – az élesztő most már feleannyi idő alatt ugyanakkorára növeli a cipó méretét


Leeresztés:

- ugyanúgy történik, mint az előbb

3. kelesztés:

- ezt már nem az edényben végezzük, hanem a leeresztett és formára igazított cipót a sütőlap közepére helyezzük (hidegben mindenképpen melegítsük föl egy kicsit a lapot dörzsöléssel vagy meleg vízzel)

- a cipóra ráborítjuk az enyhén benedvesített konyharuhát, leborítjuk az edénnyel, és mindenestül beburkoljuk újra a plédbe

- az utolsó kelesztés 25-35 percig tart, közben begyújthatjuk a sütőt, hogy melegedjen, előkészítem a tojást és egy éles kést, valamint ízlés szerint magvakat


Sütés:

- az utolsó kelesztés után a cipót megkenem tojással, behasogatom késsel (a kerek cipót én kereszt alakban szoktam, nagyon szép), megszórom magvakkal (lenmag, szezámmag, köménymag, ki mit szeret)

- 180 fokos sütőben kb. 50 perc alatt kisül

Kihűtés:

- ha elkészült, leveszem a sütőlapról, és olyan kenyérvágó deszkára teszem, amin tud szellőzni az alja

Apróságok, melyek fontosak lehetnek:

- búzaliszt helyett-mellett használható mindenféle más, de ki kell kísérletezni, mert teljesen különböző az állaguk. Én a rozslisztet próbáltam (van belőle fehér, félbarna és barna), nagyon ragacsossá teszi a tésztát, 1/3 vagy 2/5 részben használom búzaliszttel keverve, így az állaga még jó, de az ízén már érezhető a különbség. Az arányok megőrzésével belekeverhető mindenféle korpa, pehely, mag is..

- só, cukor: só ízlés szerint tehető több is a tésztába, de jó vele vigyázni, mert gátolja az élesztő munkáját – a cukor viszont serkenti, úgyhogy legjobb az 1 : 2 arány. Cukor helyett használható méz is!

- olaj: nélküle nagyon száraz a tészta, de túl sokat sem érdemes beletenni, mert akkor nagyon levegős és ropogós lesz az egész tészta

- víz: nekem még sohasem kellett ekkora adaghoz 6 dl-nél többet hozzáadni, a liszt minőségétől függ, hogy mennyi vizet vesz fel. A kisült kenyér állagát nem befolyásolja túlságosan, hogy lágyabbra vagy keményebbre sikerült megdagasztani a tésztát (elvégre ez nem kalács...), legfeljebb lazább vagy sűrűbb lesz egy kicsit.

- élesztő: porral sohasem dolgozom, kovászolni én nem szoktam, de az is egyszerű: a megkelt tésztából egy maréknyit kell eltenni egy bögrében a hűtőbe, felhasználás előtt 1-2 nappal kevés liszttel, vízzel szobamelegben megszaporodik, és használható élesztő helyett. Persze ez kevésbé koncentrált, jól fel kell futtatni, hogy elérje a bolti élesztő hatását. Nagyanyáink egyik fő nászajándéka volt a kovász lányaik számára – így vitték tovább az otthon ízeit! :)

- a kelesztés próbája: ujjamat belenyomom a tésztába, ha a lyuk pár perc alatt eltűnik, még dolgozik az élesztő, kelhet tovább. Ha a tészta teteje száraz, berepedezett, a szélein kezd összeesni, akkor túlkelt. Az első két kelesztésnél nem baj, ha túlkel kicsit a tészta, nyáron, meleg lakásban lehet akár 15-30 perccel is rövidebb a kelesztési idő (2 óra helyett 1,5, 1 helyett 3/4 óra). A 3. kelesztésre kell nagyon figyelni, inkább legyen rövidebb, mert ha ekkor túlkel, a kenyér menthetetlenül lapos lepénnyé válik (vagy esetleg egy újabb leeresztés-kis kelesztés beiktatásával próbálkozhatunk).

- 3. kelesztéskor a nedves ruha azért kell, hogy finom ropogós legyen a héja, de ne legyen túl kemény. Elég egy kicsit megcsapkodni a ruhát vízzel, és beletörölni a nedves kezünket.

- télen célszerű mindent előkészíteni sütés előtt (tojás, kés), hogy a cipó ne kapjon huzatot

- sütés: 30 percig ne nyissuk ki a sütő ajtaját, nehogy leeresszen, a sütés elején még szépen kel egy kicsit a cipó. A színén kívül úgy ellenőrzöm, hogy átsült-e, hogy kiveszem, óvatosan megfordítom, és a fenekét megkopogtatom – ha kong, biztosan átsült. Hagyományos sütő is jó, kicsit jobban kell figyelni, az elektromosban légkeveréssel kell sütni.


- előfordul, hogy a sütőlapról nem lehet leszedni a kész kenyeret... Ilyenkor nem kell feszegetni, a hideg konyhakőre téve 5-15 perc után késsel megmozgatva biztosan feljön, mert beizzad kicsit az alja.

- erre viszont jó figyelni kihűtéskor: ha nem tud szellőzni az alja, felpuhul, beizzad!

- tárolása: felbontatlanul 24 órát kibír a szabad levegőn is, nem változik jelentősen az állaga. Ha frissen megszegjük, az első napon elég csak a megbontott részt letakarni zacskóval, utána mi mindig tiszta nejlonzacskóban tároljuk, mert a vászon vagy a papír kiszívja belőle a nedvességet. 5-6 napig ehető, finom, nem morzsál, nem málik szét! Nyáron a zacskóban esetleg elkezdhet penészedni azon a részén, ahol sütés előtt bevagdaltuk.

Mindez első olvasásra és első néhány próbálkozásra bonyolultnak tűnhet, de megéri kísérletezni! 5 óra alatt elkészül, nem kell folyton strázsálni, csak egy olyan napot, délutánt kell választani, amikor ennyit otthon tudunk lenni.

Jó munkát, finom kenyereket!


Forras : innen...