A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természet. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. május 9., kedd

Eltűnőben lévő természeti csodák


A globális felmelegedés komoly veszélyt jelent Földünkre. Pár évtizeden belül ezek a bámulatos helyek eltűnhetnek a térképről!

Maldív-szigetek 



Ez a mesés szigetvilág India délnyugati csücskénél helyezkedik el, és Marco Polótól kapta a nevét: az Indiai óceán virágai. Az 1200 szigetből álló festői Maldív-szigetek területének 80 százaléka még 1 méterrel sincs magasabban a tenger átlagos szintjénél. Nem meglepő tehát, hogy erre az egyedülálló paradicsomra jelenleg nagymértékű fenyegetést jelent az óceánok szintjének emelkedése. A probléma mostanra már olyan súlyos, hogy nem régiben bejelentették: a kormány hamarosan földvásárlásba kezd más országok területén a helyi lakosok számára. Egyes előrejelzések szerint a Maldív-szigetek egy évszázadon belül állandó emberi tartózkodásra alkalmatlanná válik.

Nagy-korallzátony



Az Ausztrália partjainál található Nagy-korallzátony a világ legnagyobb és legszebb korallzátonya. A  lélegzetelállító színekben és formákban gazdag víz alatti világ életre szóló élmény a búvárok számára. Ez a hely számtalan olyan egyedi halfajnak ad otthont, mint dajkacápa, vagy az ajakos hal. Az óceánok savasodása, a környezetszennyezés, a ciklonok és a forró óceáni hőmérséklet azonban rengeteg problémát okoznak, így egy ideje nagymértékű korall-fehéredés tapasztalható ezen a területen.  Az elmúlt három évtizedben a Nagy-korallzátony több mint a fele eltűnt, a fennmaradó rész pedig becslések szerint a jelenlegi körülmények között leghamarabb 2030-ra szintén megsemmisülhet. Döbbenetes, hogy egy olyan különleges jelenség, melynek megalkotásához az anyatermészetnek több mint 8000 évre volt szüksége, még a mi életünkben eltűnhet.

Holt-tenger

33,7 százalékos sótartalmával a Holt-tenger a legsósabb víz a világon, közel nyolcszor olyan sós, mint az óceán, igazi kincsek tárháza. Magas sótartalmának és az ásványi anyagban gazdag iszapnak köszönhetően csodát tesz a bőrrel. Évszázadokkal ezelőtt maga Kleopátra és Dávid király felesége, Abigél is ellátogatott ide, és azóta a világ minden tájáról emberek milliói követték példájukat. Az elmúlt negyven évben ez hatalmas sós tó eredeti méretének harmadára zsugorodott, a vízszint pedig több mint 20 métert süllyedt. Mivel a Holt-tenger egyetlen jelentős vízforrása a Jordán folyó, becslések szerint a tó 50 éven belül akár teljesen eltűnhet.

Patagóniai jégmezők


Antarktisz és Grönland után Chilében található a legnagyobb jégmező a világon, mely első látásra olyan, mintha egy idegen bolygóra csöppentünk volna. A látványos Perito Moreno nevű természeti jelenséget különösen érzékenyen érinti a globális felmelegedés. Kutatók szerint jelenleg a gleccserek 100-szor gyorsabban olvadnak, mint bármikor máskor az elmúlt három évszázad során. Aggodalomra ad okot az is, hogy több tucat gleccsertó tűnt el csupán az elmúlt öt évben.

Madagaszkár


A világ negyedik legnagyobb szigete, Madagaszkár ad otthont földünk legszebb trópusi esőerdeinek és legváltozatosabb élővilágának. Elszigeteltségének köszönhetően sajátos természeti környezetet tudhat magáénak. A földünkön lévő fajok 5%-a csak itt található meg, sehol másutt a földön, emellett nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, és ennek 90% endemikus. Mostanra azonban az ökoszisztémát komoly veszély fenyegeti az orrvadászat, a fakitermelés, valamint a különböző tüzek következtében. Ha nem teszünk ezután komoly erőfeszítéseket a sziget megmentésére, becslések szerint az esőerdő 35 éven belül eltűnhet.

Forras : itt

2017. március 4., szombat

A tavasz hírnöke, a hóvirág


A hóvirágnak (Galanthus) körülbelül 75 faja és fajtája ismert, és mind fehér színű. Nálunk a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, de kedvelt még a kertekben is nevelt pompás hóvirág (Galanthus elwesii) és a redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) is.



Annak, aki a hóvirágra pillant úgy tűnik, mintha a növény kocsányán három fehér tejcsepp hintázna.. Ez magyarázza a latin Galanthus elnevezést, ami azt jelenti, hogy tejvirágú.

Hagymás, évelő növény, kora tavasszal hajt. Minden hagymán 2-3 sötétzöld színű levél található A szár kocsányán egyetlen virág csüng, amely többnyire a tavasz legelején jelenik meg, de előfordul, hogy már a tél végén is örülhetünk neki. A virág három belső lepellevele zöldes, a három külső pedig valamivel hosszabb és harangszerűen fedi az előbbieket.


Érdekességek a hóvirágról

Háromezer évvel ezelőtt Homérosz eposzában az Odüsszeiában, Hermész  varázsfüvet adott Odüsszeusznak, és ez hatástalanította a mérget, melyet Kirké istennő a hős borába kevert.
A gyógynövény, amely immunissá tette Odüsszeuszt a méreg okozta amnéziával szemben nem volt más, mint a hóvirág (Galanthus nivalis).

A görög mitológiában Hermésznek, a rómaiban Merkúrnak nevezték az olümposzi istenek hírnökét, aki álmot hoz a halandók szemére. Homérosz talán sugallni akarta az utókor számára, hogy Hermész gyógynövényének kivonata jótékony hatással bír, álomba ringat.

A redőslevelű- vagy krími hóvirág (Galanthus plicatus) február elején- március elején jelenik meg, a pompás- vagy óriás hóvirág (Galanthus elwesii) pedig olykor már januártól is megörvendeztet virágaival.

A nemesített hóvirág nagyobb virágú, és hosszabban virít. Számos változatot termesztenek, melyek méretben, virágzási időszakban és a virágok alakjában is eltérő jegyeket mutatnak.

A hozzáértő szakemberek (galanthophile) és gyűjtők lelkes tábora minden egyes újabb termesztett faj megjelenését örömmel nyugtázza.

A hóvirág, mint a neve is mutatja, gyakran áttör a hórétegen, nem várja meg annak elolvadását, mintegy üde látványként a tél egyhangú szürkesége után.

A hóvirágból kivonható galantamin egy természetes anyag, amely elősegíti az izmok elernyedését és az alvást. A vörös pókliliom (Lycoris radiata) és a nárcisz szintén tartalmaznak galantamint.

A hóvirág termesztése

A napos, jó vízelvezetésű talajt kedveli.

A talajt komposzttal vagy szerves tápanyaggal gazdagítsuk
az ültetőgödör legalább 15-20 cm mély legyen.

Egy gödörbe több hóvirághagymát tegyünk, de egy vonalba is ültethetjük őket.

Ovatosan takarjuk be a hagymákat földdel, de ne nyomkodjuk őket bele a talajba, és locsoljuk meg a frissen elültetett hagymákat.


Forras : innen

2016. január 3., vasárnap

Mi az a külőnleges illat eső után ?


Eső utáni illatot mindenki érzett már, de azt jóval kevesebben tudják, hogy mi is okozza a jelenséget.

Alapvetően három dolog játszik szerepet az eső után érzet illat kialakulásában. A Today I Found Out cikke szerint az egyik ilyen, ami azt a bizonyos “tiszta” illatot okozza, az ózon. Az ózonmolekula (O3) a széteső oxigénmolekulák (O2) hármasával összeálló atomjaiból alakul ki. Nagyobb mennyiségben éles, szúrós szaggal jár, magas koncentrátumban életveszélyes, kisebb mennyiségben azonban a kellemes eső utáni illat egyik okozója, különösen nagy vihar után.


A másik szintjén jellegzetes, földes illat főleg jelentős esőzés után érezhető. Ezt a talajban gyakori baktériumok okozzák. Bizonyos mikrobák, így például a Streptomyces griseus a száraz időszakokban spórákat termelnek. A nagy esőzés után érezhető illat a spóratermelés alatti kémiai reakcióból szabadul fel.

A harmadik forrást a különböző növények által kiválasztott olajok jelentik. Ezek folyamatosan gyűlnek, majd esőzés közben bizonyos, pontosan jelenleg nem ismert összetevőik a légkörbe távoznak, ezáltal okozva az esőzés után érezhető illatot.

Forras : innen...

2015. november 6., péntek

A jégkörök talánya


Az északi országokban rejtélyes jégkörök figyelhetők meg, de nem az UFO-k készítik, hanem a természet.


Jégkörök folyók kanyarulatainál képződnek, ahol a víz felgyorsulása úgynevezett "rotációs vágást" hoz létre, s ez letör egy nagy darab jégtáblát, majd lassan körbe-körbe forgatja, ezáltal egy tökéletes korong alakul ki a fagyos folyóban.

A jégkörök talánya, hogy művi eszközökkel sem lehetne tökéletesebbeket létrehozni. Elsősorban az Északi-sarkon és az északi országokban fordulnak elő, így Skandináviában és Kanadában. De nemrég Angliában is megfigyeltek egyet, ám ez hihetetlenül ritka. Átmérőjük változó, általában 3-4 méter, de Svédországan többször láttak már 600 méter átmérőjű jégkört is.



Forras: innen...

2015. október 12., hétfő

13 érdekesség a Dunáról


A Duna a második leghosszabb folyam Európában. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.

Ada Kaleh sziget

Ada Kaleh törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A sziget Orsova alatt 3 kilométerre helyezkedett el (a mai RomániaAz elárasztott Bözödújfalu.  területén). A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki, mások Dobrudzsába települtek át. Ada-Kaleh eltűnt a föld színéről. – Wikipedia


Az első hidak

Az első hidakat a rómaiak építették a Dunán, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. Az egyik ilyen ismert híd Szörényvárnál épült fel, időszámításunk szerint 106-ban. – Wikipedia


A Duna forrása

A Duna jelképes forráskútja, a Donauquelle a német Donaueschingenben. Itt ér össze a Fekete-erdőben eredő két kis patakocska, a Brigach és a Breg. – Wikipedia


Koronázás a Duna jegén

A legendák szerint Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg 1458. január 24-én, ám ez így nem igaz. A jég abban játszott szerepet, hogy a Mátyáshoz hű fegyveresek átkelhettek a befagyott folyón. A koronázás a budai Várban történt. – Wikipedia


A “legnemzetközibb” folyó

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után) és a világ „legnemzetközibb” folyója; tíz országon halad át, vízgyűjtő területe pedig hét további országot érint. – Wikipedia


Arany a Dunában

A folyó 1 m3-nyi homokja 10–600 mg aranyat tartalmaz, ami viszont épp a gazdaságosság határán termelhető ki. – Wikipedia


A legnagyobb dunai árvíz

A legnagyobb dunai árvíz az 1838-as pesti volt. Báró Wesselényi Miklós, aki maga is hősiesen részt vett a mentésben, így írt erről a napról: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.” A tetőzés idején a Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros legnagyobb részét több mint két méter mély víz borította. Az 1838-as árvíz 153 halálos áldozatot követelt. – NG


A legismertebb híd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Elsőnek a pesti hídfő alapgödre készült el, ahol 1842. augusztus 24-én megtartották a Lánchíd alapkő-letételi ünnepségét. – Wikipedia


Hajózás a Dunán

Fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát. – Wikipedia



Élővilága

A Duna élővilága igen változatos, de halállománya viszonylag szegény: ötvenkét dunai halfajt ismerünk. Közülük egyik a dunai galóca.


A legismertebb madárfaja

Az ártér egyik legismertebb madárfaja a kormorán: szárnyát széttárva szárítja tollát a parton. Ezt azért teszik, mert tollazatukon nincs vízhatlan réteg, így vizesen nem tudnának repülni. – Wikipedia


Ínség-szikla

Az Ínség-szikla egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Az utóbbi években 2003 szeptemberében, illetve 2011 novemberében lehetett megfigyelni. – Wikipedia


Vaskapu-szoros

A Vaskapu-szoros szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába. – Wikipedia


Forras : innen ...