 |
| Az azték és az inka birodalom |
Amerika benépesülése Ázsiából történt. A két földrész ugyanis egykor összekapcsolódott a mai Bering-szoros helyén. Északról délre haladva fokozatosan vette birtokába az ember a kontinenst. Amerika őslakóit indiánoknak nevezzük, mert az első felfedezők India lakóinak hitték őket.
Az európai ember már Kolumbusz előtt is eljutott Amerikába! Egy viking hajó 1000 körül elérte Észak-Amerikát. Ez az út azonban később teljesen feledésbe merült.
Közép- és Dél-Amerikában az ókori keleti társadalmakhoz hasonló birodalmak jöttek létre, a földrész nagyobb részén viszont őskori szinten élő vadászó, halászó közösségek éltek. Kolumbusz idején két nagy indián birodalom létezett itt: az azték és az inka.
 |
| Az aztékok fővárosának romjai. Nézd meg a túloldalon, milyen lehetett fénykorában! |
AZ AZTÉKOK
Az aztékok Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén hozták létre nagy birodalmukat. Katonai jellegű, jól szervezett államot építettek ki. A társadalom felső rétegét a papok és a katonák alkották. A papok házasságukig nem nyírták és nem fésülték hajukat. Hadistenüknek rendszeresen emberáldozatot mutattak be. A termelő munkát az alávetett földművesek és kézművesek, valamint a hadifoglyokból lett rabszolgák végezték.
Fővárosuk Velencére emlékeztetett: tavak között épült, természetes és mesterséges csatornák hálózták be. Aranyból és drágakövekből készített ötvöstárgyaik láttán elámultak a spanyolok.
 |
| Szent kerület Ilyen lehetett az aztékok fővárosa. A városközpontban lévő Szent kerületben tartották a vallási szertartásokat |
Az azték „foci”
Közép-Amerikában készítették az első gumilabdát egy trópusi fa nedvéből. Számtalan játékban használták, leginkább a csípőlabda terjedt el.
Ebben a játékban a labdát egy csípővédő segítségével továbbították. Akkor ért el „gólt” az egyik csapat, ha egy magasra helyezett, szűk kőgyűrűn sikerült átjuttatnia azt. Ez olyan ritkán fordult elő, hogy a pontot szerző játékost ékszerekkel jutalmazták.
Ez a játék azonban több volt, mint sport. Vallási képzeteik szerint az istenek égi küzdelmét játszották újra a Földön. Ezért történt gyakran, hogy a vesztes csapat kapitányának fejét vették az áldozati oltáron.
 |
| Azték harcos. A vasat nem ismerték, ezért fegyvereikre éles kőszilánkokat raktak |
Bár a hódítók nagyon kevesen érkeztek, mégis megdöntötték az indián birodalmakat. Az azték és az inka társadalom jól szervezett volt, de csak kőeszközöket használtak. Az európai haditechnika jóval az indiánok előtt járt a vasfegyvereknek és a puskapor használatának köszönhetően.
A tűzfegyverek mellett az indiánok belső megosztottsága is elősegítette a spanyolok győzelmét. Ezeket a központosított birodalmakat azért is könnyű volt meghódítani, mert az alattvalók számára közömbös volt, hogy ki uralkodik felettük.
Az európaiak győzelméhez lelki tényezők is hozzájárultak. Az aztékok meglátva a spanyolokat, azt hitték, hogy régi isteneik jelentek meg előttük. Félelmetesnek számítottak az indiánok számára a hódítók lovai és ugató kutyái is. Ugyanis lovakat eddig még nem láttak, az Újvilág kutyái pedig nem ugattak!
Az első hódítók mindenre elszánt, aranyra éhes kalandorok voltak. Az azték birodalom leigázója például felgyújtatta a saját hajóit, hogy katonái ne is gondolhassanak a hazatérésre, csak a győzelemre.
A gyarmatokon az indiánokat rabszolgává tették. Egyrészt az ültetvényeken* dolgoztatták őket, másrészt az arany- és ezüstbányákban.
A kemény munka, az embertelen bánásmód és az Európából származó, számukra ismeretlen betegségek miatt az őslakosok száma a tizedére csökkent. Ezért a 16. század közepétől Afrikából hurcoltak be a munkaerő pótlására rabszolgákat, az ún. „feketéket”. Felvirágzott a rabszolga-kereskedelem.
 |
| Egy rejtélyes inka város. Lakói 500 évvel ezelőtt elhagyták |
 |
| A spanyolok elfoglalják az azték fővárost |
Mennyország vagy pokol?
Kuba szigetén a spanyol katonák egy indián törzsfő kivégzésére készültek.
Egy pap keresztény hitre akarta téríteni a törzsfőnököt a halála előtt. Azt ígérte neki, hogy ha megkeresztelkedik, a mennybe juthat.
Az indián megkérdezte, hogy a spanyol hódítók is oda jutnak-e, mert ha igen, akkor ő inkább a poklot választja.
Egy kortárs szerzetes leírásából olvashatod az alábbi részletet a spanyol hódítókról. Hogyan vélekedik a szerző a honfitársairól?
„A spanyolok szép lovakon ülve, lándzsákkal és karddal felfegyverkezve az oly rosszul felszerelt ellenséget csak megvetéssel illették. Büntetlenül követték el szörnyű mészárlásaikat a városokban és falvakban, sem kort, sem asszonyt, sem gyermeket nem kíméltek... A szerencsétlen szigetlakók nagy gonddal kerülték ki az ilyen kegyetlen, barbár népet, mint aminő a spanyol volt. Nem volt ezekben semmi emberi érzés, sem tisztesség, sem vallásosság, és úgy látszik, csak arra voltak teremtve, hogy az emberi nemet kiirtsák.”
Forras : innen ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése