Érdekességek a berlini falról

A berlini fal a Kelet és Nyugat ideológiái közt tátongó szakadék megosztó szimbóluma volt. Ötven éve, 1963. június 26-án mondta el John F. Kennedy híres Ich bin ein Berliner-beszédét, mintegy válaszként arra a szétválásra, mely a keleti kommunista hatalmak és a nyugati demokratikus nemzetek között kialakult. Íme, tizenegy kevéssé ismert tény a falról, valamint Kennedy beszédéről.

 • A berlini falat 1961-ben a szovjet hátterű Kelet-Németország építette azért, hogy megállítsa a lakosok nyugatra áramlását (bár a Kelet állítása szerint valójában azt akarták megakadályozni, hogy a nyugati kémek beléphessenek az országba). A fal szerkezetileg négy részből állt: egy drótkerítésből, egy megerősített drótkerítésből, egy betonfalból, valamint egy megerősített betonfalból. Az utóbbit 45 ezer darab 3,6 méter magas, körülbelül 1,2 méter vastag falszakasz alkotta, és összesen több mint 140 kilométer hosszú volt.

 • Kennedy a Rathaus Schöneberg, azaz a berlini Tempelhof-Schöneberg kerülethez tartozó városháza lépcsőjén mondta el a beszédét. Az épület előtti tér az elnök meggyilkolása után a John F. Kennedy-Platz nevet kapta.

 • A beszéd többek szerint Kennedy legjobb beszédei közé tartozott. Célja az volt, hogy megmutassa: az Egyesült Államok szilárdan Nyugat-Németország oldalán áll, és hajlandó megvédeni, hogyha a keleti hatalmak az egész város elfoglalására törnének.

 • A becslések szerint körülbelül 5000 ember menekült el Kelet-Németországból a berlini falon keresztül, és sok százan vesztették életüket a szökési kísérletekben.

 • A falat messzemenően szökésbiztosra építették. A kerítés tetején a szögesdrót mellett egy sima felületű cső húzódott végig, hogy még nehezebb legyen átmászni rajta. A falat körülvevő területen pedig hosszú pórázokra kötött kutyák, a járműforgalmat akadályozó árkok, valamint 116-nál is több őrtorony volt.

 Elterjedt az a téves vélekedés, hogy Kennedy ikonikus mondata, az „Ich bin ein Berliner” nem azt jelenti, hogy „berlini vagyok”, hanem hogy „lekváros fánk vagyok”, mivel az utóbbit Berlinernek is nevezik. Ám német nyelvészek megcáfolták ezt a helytelen értelmezést.

• A szökést tervezők számtalan leleményes módszerrel álltak elő,hogy eljuthassanak Nyugat-Németországba: például alagutat ástak a fal alatt, hőlégballont vagy ultrakönnyű repülőgépet használtak, vagy átmásztak azokon a csatornarendszereken, melyek már a fal építése előtt a helyükön voltak.

 • A magyar határ megnyitása 1989 nyarán csökkentette a fal jelentőségét. Akik nyugatra akartak utazni, biztonságosan átmenekülhettek Magyarországon keresztül Ausztriába.

• A kelet- és nyugatnémet lakosok 1989. november 9-én léphettek át először szabadon a határon: néhányan ezt azzal ünnepelték meg, hogy lerombolták a fal néhány szakaszát. A fal túlnyomó része 1990-re megsemmisült. Németország hivatalos újraegyesítésére 1990. október 3-án került sor.

 • A falra kalapáccsal, vésővel és pöröllyel támadó szuvenírvadászokat tréfásan a „Mauerspecht”, azaz falharkály névvel illették.

 • Mára már nem sok maradt a berlini falból. Korábbi nyomvonalát az utcákon lerakott dupla sor kockakő jelöli.

Forras : innen...