A legtöbben azok közül, akik teljes mértékben elutasítják a Halloweent általában azzal érvelnek, hogy „már megint az amerikaiakat utánozzuk”, vagy „miért vezetnénk be a nemzeti ünnepeiket hazánkba”, és hasonlók. Ezzel viszont több probléma is van. A Halloween alapjai ugyan elég szövevényesek, és évezredekkel ezelőttre nyúlnak vissza, de az biztos, hogy inkább európai vonatkozású ünnep, továbbá nem egy nemzethez kapcsolódik, hanem inkább valláshoz. Nemzeti ünnep Amerikában a Függetlenség Napja vagy a Hálaadás, de a Halloween nem az.
Az természetesen igaz, hogy a napjainkban édességekkel, nevetéssel és hátborzongató izgalommal teli Halloween már kicsit eltér gyökereitől, ám ezek a szokások sem kimondottan amerikai fejekből kipattant ötletek. Ősének a Samhain nevezetű kelta ünnepet tartják. Ez az elnevezés egyrészt a nyár végét jelenti, másrészt az újévet is jelöli. Az ehhez kapcsolódó szokáskör területenként változó volt, de alapjai azonosak voltak. Úgy vélték ugyanis, hogy október 31-e éjszakáján a világ átlép a fényből (nyárból) a sötétségbe (télbe), és e nagy változás következtében ezen az éjszakán felborul a világ harmóniája is. Megszűnnek a világok közti határok, és bárki átléphet a túlvilágról a mi világunkba: démonok, boszorkányok és holtak egyaránt. Sokan úgy tartják, ilyenkor emberáldozatokat mutattak be az ír halálistennek, Crom Cruach-nak, ám ezt valószínűleg már csak a keresztény egyház tette hozzá a történethez, hogy negatív kép alakuljon ki a Halloween-nel kapcsolatban. Crom Cruach uralmának ugyanis a legendák szerint az írek védőszentje, Szent Patrik saját kezűleg vetett véget, azonban sem Szent Patrik fennmaradt írásai között, sem máshol nem található számottevő bizonyíték Crom Cruach legyőzésére. A keresztény egyház hiába próbálta elfojtani a pogány ünnepet, hiába hozta létre szánt szándékkal november 1.-én Mindenszentek napját, Halloween ünnepe bizony máig él és virágzik.
Egy másik irányvonal szerint a kelták úgy hitték, október 31-én az elmúlt egy évben elhunyt emberek szellemei vándorolnak át a túlvilágra, és ezért a kelta papok állatokat áldoztak, ételt ajánlottak fel a kísérteteknek. Hatalmas tüzet gyújtottak, melynek parazsait napfelkelte után szétosztották a családok között, hogy megóvják őket a gonosz szellemektől. Egy harmadik, ám megint csak elterjedt teória szerint ezen a napon inkább örömtüzek gyújtása, körbeülése volt jellemző. A családtagok összegyűltek, maguk mögött hagyva a nyári mezőgazdasági munkák fáradalmát, a tűz köré telepedtek, beszélgettek, és olykor jósoltak is az általuk hitt jelekből a jövő évet illetően.
Az év legmágikusabb éjszakájának jelképe az alma és a töklámpás lett. A kelták szerint az alma, pontosabban annak kettészelésekor a magok által kitett pentagram-szerű forma a termékenység egyik szimbóluma, és általa meg lehet állapítani a jövő évben köttetendő házasságokat. Ebből kialakult középkori ír szokás az Apple Bobbing vagy Apple Snap: egy nagy vödörbe vizet öntöttek, és abból kellett kihalászni szájjal az almákat, vagy éppen zsinórokra kötötték fel őket. Ezt biztosan mindenki ismeri, hiszen egészen napjainkig fennmaradt, és a legközkedveltebb Halloween-i játékok közé tartozik. A töklámpás pontos eredete ugyan ismeretlen, hiszen maga a tök csak későbbi „szerzemény”. Az írek legendájában például fehérrépa szerepel, annak belsejét kaparták ki, illetve abba tettek parazsat. Úgy hitték, hogy aki sötétedés után útra kelt, lámpást kellett magával vinnie, hogy távol tartsa a földöntúli lényeket. A jelmezbe öltözés pedig több forrás szerint is abból alakult ki, hogy mivel ezen az éjszakán mindenféle természetfeletti lény lepte el a Földet, így az emberek kénytelenek voltak elrejteni valódi mivoltukat, és szörnyek álruháját öltötték magukra.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy Halloween terén valójában Amerika majmolja Európát. Igazából kissé érthetetlen, hogy kis hazánkban miért ellenzik és tartják olyan idegennek a Halloween-t, amikor már szinte mindenhol máshol – nemcsak Amerikában – bevett kis ünnep. Persze „nem kell rögtön a kútba ugrani a többiek után”, de esetünkben nem egy kellemetlen eseményről van szó, hanem egy remek alkalomról, mely mindenki számára garantált szórakozást tartogat, illetve lehetőséget a megszokott hétköznapokból való kizökkenésre.
Forras : innen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése