Egy igazi romantikus mesekastély a Nádasdladányban található Nádasdy-kastély.
A nagy múltú nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy család sokadik Ference (1842–1907) a róla szóló leírások alapján igazán színes egyéniségnek tűnik. Ügyvédi oklevelet szerzett, szeretett külföldön utazgatni, szenvedélyes vadászként tartották számon, és a jachtokért is rajongott.
1868-ban elvette gróf Zichy Ilonát, néhány év múlva pedig a pár elhatározta, hogy a megörökölt családi vagyonból egy pompás Tudor-stílusú kastélyt építtet. A részleteket a szerelmesek közösen álmodták meg. Ekkor azonban tragédia történt.
Zichy Ilona
Ilona elkapta a kolerát, és mindössze 24 évesen meghalt.
Ferencre három gyermek maradt. Sosem nősült újra, kitartott felesége emléke mellett.
Olyannyira, hogy a kastélyt közös terveik alapján építtette meg, később a termeket a feleségét ábrázoló festményekkel díszíttette, a női szalont pedig úgy rendezte be, mintha Ilona még élne, az asszony kesztyűje és kinyitott könyve ott hevert az asztalon.
Ferenc még a Vatikánba is ellátogatott, hogy a pápától engedélyt kérjen,
a birtokhoz tartozó templom oltárképének Szent Ilonája hadd viselhesse megboldogult felesége vonásait. A festményt Valentiny János készítette el. Ilona egy felhőn áll, kezét szívére szorítva, mögötte kereszt, alatta pedig imádkozó családja, három gyermeke és özvegy férje.
A kastély építése persze hosszú évekig tartott. 1873-ban a Vértesalja című székesfehérvári lap adta hírül: „egy monumentális épülettel ismét gazdagabb leend megyénk”, az alapkőletételre néhány hónap múlva került sor. Építésznek Linzbauer Istvánt kérte fel Nádasdy.
1876-ra maga a kastély már teljes egészében állt,
a belső kialakítás és a berendezés – Hauszmann Alajos jóvoltából – az 1880-as évek elejére fejeződött be. Az 1889-ben íródott „zárkő letéti okmány” szerint a kastély és a melléképületek felépítése pontosan 554 797 forint 26 krajcárból valósult meg.
Az akkoriban újszerűnek, szokatlannak számító kastély látványa már első pillantásra megragadja a látogatót, hiszen – kivételesen most mégis szükség van néhány jelzőre – az épület impozáns, de mégsem hivalkodó,
külső formavilága izgalmas, de nem giccses,
némelyik belső tér pedig erős hatással van az emberre még ma is.
A kastélyban egymást követik az esküvői fotózások, az érdeklődő turistacsoportok. A Múzeumok éjszakáján, illetve más rendezvényeken a kastély azon részeit is megnyitják a látogatók előtt, ahová egyébként nem lehet belépni. Az alagsorban a szemfülesek most is felfedezhetnek egy-egy ott felejtett halloweeni kelléket, az egyik sötét szobában például akasztófa és kaloda volt hivatott horrorisztikus hangulatot teremteni.
Ha valaki a korhű berendezési tárgyak miatt látogat el a kastélyba, nem fog csalódni.
Persze nem látogatható az összes szoba, de a bejárható helyiségek mindegyike tartogat érdekességeket. Elég csak az előcsarnok üvegmennyezetére, Barabás Miklós Ilonáról készült kísérteties portréjára vagy az óratoronyra gondolni. A legimpozánsabb azonban kétségkívül az ősök csarnoka és a könyvtár.
Az alagsor, amely ma kétségtelenül hátborzongató helyszíne lehet a halloweeni programoknak, egykor fontos szerepet töltött be a kastély életében. Itt voltak a kiszolgálóhelyiségek, a kazán, a háziszolga és az inas szobája, a konyha alatt ezüstkamra állt, egyik terme pedig irattárként funkcionált.
A kastély modernségét tükrözi, hogy az alsó szintet föld alatti folyosó kötötte össze az alig húsz méterre lévő ún. kulcsársággal, ahol a konyha, a mosókonyha és a raktár kapott helyet. A meleg étel, a tiszta ruha és a fűtőanyag kiépített sínpáron, kocsin érkezett.
Így sem a szagok, sem a zajok nem zavarták a kastély lakóit.
Kényelmük érdekében beszélőcső-hálózatot is létrehoztak, amelyen keresztül leszólhattak a felső szintekről a személyzetnek.
Az alagsorból egészen a padlástérig fel lehet jutni a melléklépcsőkön, ezeket használta a személyzet. Bár a gróf engedélyezte a cselédeknek, hogy a főbejáratot és az ottani lépcsősort vegyék igénybe, ők ezt tiszteletből nem tették meg.
Az óratorony (egykori víztorony) tetejére a padlástérből lehet feljutni,
de a panorámában csak kivételes alkalmakkor gyönyörködhetünk. Akkor is csak a bátraké a szerencse, mert a víztartály tetejéről egy rögzített, falnak döntött létrán lehet felkapaszkodni, alatta pedig mélység tátong.
Egykor hat kovácsoltvas csillár volt az épületben, mára csak kettő maradt. Elvinni nehéz lett volna őket, hiszen nem férnek ki az ajtón, és a tekintélyes méretű csillárok súlya darabonként két mázsa. A korabeli fényképek arról tanúskodnak, hogy a terem vagy teljesen üresen állt, vagy pedig hosszanti irányban egymásnak háttal álló székek sorakoztak benne. Itt ülték meg a születési, halálozási évfordulókat, keresztelőket – az ősök színe előtt.
Az utolsó Nádasdy gróf
Nádasdy Ferenc, a nagy múltú család leszármazottja, 2013-ban hunyt el. Tiszteletére emlékszobát hoztak létre a kastélyban, ahol használati tárgyait, könyveit, grafikáit őrzik. A gróf a rendszerváltás után tért vissza Kanadából, és létrehozta a Nádasdy Alapítványt, hogy megmentse a kastélyt, és visszacsempéssze a Nádasdyak szellemiségét a falak közé.
Forras :
itt...
