Biztosan nem a véletlen műve – enyhe, kiegyenlített éghajlatával, és a gazdag természeti adottságaival, hogy az ország meghatározó alakjai ezt a helyet választották életük egy részének – különösen a kellemesebbik részének az eltöltéséhez. A XV. századtól a XVIII. századig a Loire völgye volt a francia nemesség játszótere, akik a nemzet gazdagságát kiaknázva fényűző kastélyok kiterjedt hálózatát alakították ki.
Nagyjából VII. Károly francia király (1403-1461) koráig érdemes visszamenni, ő választotta elsőként – ha nem is teljesen saját akaratából lakhelyéül a Loire völgyét. A francia királyok a kastélyokat már nem feltétlenül lakhelyként használták. A korábbi védelmi célokat is ellátó építmények fokozatosan reneszánsz palotákká alakultak át, és a hegyek helyett völgyekbe vagy olyan vízpartra kerültek, ahol harmonikusan illeszkedtek a környezetükbe.
Az erőd jellegű épületet felváltotta az új életstílushoz igazodó kényelmesebb, több és nagyobb és világosabb lakosztállyal rendelkező luxus kastély.Több birtok a királyi adminisztráció méltóságai tulajdonában volt, több szép épület és kert köszönhető az itt élő főuraknak. Ha ügyesen választjuk az útvonalat és nem feltétlenül törekszünk az időrendiségre, viszonylag kevés kilométer megtételével látogathatjuk meg a kiszemelt kastélyokat. Néhány érdekesség a kastélyok történetéből a : http://www.kastelyok.eu/ jóvoltából.
Langeais
Ezt az impozáns középkori várat 992-ben alapította Fulk Nerra Anjou gróf. Az Anjouk és Bloisok között többször váltott tulajdonost, míg a 100 éves háború után XI. Lajos újjáépítette és a legszebb kései középkori kastéllyá emelte. A nagy terem színhelye volt Bretagne Anne és VIII. Károly király esküvőjének 1491-ben.
Villandry
A hely, ahol az öreg erőd állt Colombier néven volt közismert a 17.sz.-ig. A 16.sz.-ban Jean Le Breton I. Ferenc kapitánya vette meg. A 14. századi új épület azért fontos, mert itt találkozott II. Fülöp francia király I. Richárd angol királlyal, hogy békét kössenek. A francia forradalomban elkobozták, majd a 19. sz. elején Napóleon fivérének Jérome Bonapartenek adományozta. 1906-ban Joachim Carvallo tulajdonába került, aki rengeteg időt és pénzt áldozott rá. Ekkor készült el gyönyörű kertje. 1934-ben műemlékké nyilvánították és a világörökség részévé vált.
Azay-le Rideau
A kései reneszánsz stílusú kastély építtetője Gilles de Berthelot, I. Ferenc kincstárnoka, Tours polgármestere. Berthelot-ot sikkasztással vádolták és még a kastély 1529-es befejezése előtt menekülnie kellett a kastélyból, melyet I. Ferenc lefoglaltatott. A kastélyban több királyi utas is megfordult, többek között maga XIV. Lajos is.
Chaumont
Eredetileg a 10. században erődként szolgált, majd később Pierre d’Amboise sikertelen király ellenes zendülése miatt XI. Lajos 1465-ban királyi rezidenciává alakította magának. Későbbiekben visszaszállt a D’Amboise családra, akik 1498-1510 között reneszánsz elemekkel díszítették a gótikus épületet. Medici Katalin 1560-ban, akinek férje II. Henri adományozta a kastélyt, halála után a király szeretőjének adta, Diane de Potitesnek, cserébe Chenonceau-ért.
Blois
Itt született a későbbi XII. Lajos francia király, aki uralkodása alatt királyi rezidenciává alakíttatta át Blois várát a 15. század végén gótikus stílusban. I. Ferenc, reneszánsz uralkodó, akinek egy időben Blois vára volt a legkedvesebb tartózkodási helye, reneszánsz palotát emelt az udvar másik szárnyában, s ezt jóval később egy klasszicista palotával zárta le Gaston d’Orléans, XIII. Lajos öccse. Az épületben különleges történelmi szereppel bíró helységek vannak. Pl . itt van Medici Katalin szobája, ahol 1589 januárjában elhunyt, és I. Ferenc dolgozószobája is, a kastélyban van az a nagyterem is, ahol a rendi gyűlés ülésezett. A hét francia király és tíz királyné palotájának is nevezik, 564 szoba található benne.
Amboise
Amboise kastélya a 15. században került királyi tulajdonba, amikor VII. Károly elvette az Amboise grófoktól. Itt lakott XI. Lajos, itt született 1470-ben fia, VIII. Károly, akinek kedvelt tartózkodási helye volt a kastély. VIII. Károly 1494-es olaszországi hadjárata során megismerkedett a reneszánsz stílussal. I. Ferenc folytatta az épület átépítését. Itáliai hadjárata idején nagyon megkedvelte a reneszánsz művészetet, ezért 1516-ban meghívta udvarába a 64 éves Leonardo da Vincit és neki adományozta Clos Lucé udvarházát.
Chenonceau
Chenonceau a Loire vidékének második leglátogatottabb reneszánsz kastélya nem a Loire, hanem annak egyik mellékfolyója, a Cher mentén található. „Hat hölgy kastélyának” is szokták nevezni. Az első hölgy mindjárt az építtető, Catherine Briconnet, akinek 1512-ben került tulajdonába a terület. A kincstár tette rá a kezét a kastélyra, később II. Henrik a királyi kegyencnőnek, Diane de Poitiers-nek adta. Amikor Henriket egy lovagi tornán halálos baleset érte, felesége Medici Katalin azonnal elkobozta a kastélyt a kegyencnőtől. A negyedik nő a kastély történetében III. Henrik özvegye, Louise de Lorraine volt. A XVIII. században Dupin tábornok birtokába került. Az elegáns és művelt Madame Dupin az ötödik hölgy a kastély hányatatott történetében, a kor szinte minden jelentős művésze, írója megfordult nála. A hatodik hölgy, Madame Pelouze 1864-ben vette meg az akkor már meglehetősen elhanyagolt épületet, hatalmas összegeket áldozott rendbehozatalára.
Chambord
Chambord az egyik leghíresebb Loire-völgyi kastély. Ez a legnagyobb és a leglenyűgözőbb kastély a francia reneszánsz korából francia középkori elemekkel. Eredetileg vadászkastélynak építette I. Ferenc francia király. Egy hatalmas nemzeti park övezi, melyet egy I. Ferenc korabeli 32 km-es fal vesz körül. Leonardo da Vinci építészeti újítása a dupla csigalépcső, amin úgy közlekedhetnek az emberek mindkét irányba, hogy nem ütköznek egymással össze.
Fontainebleau
Fontainebleau a ráadás, ami ugyan nem a Loire völgyben van, de ki nem maradhat a kastélyok sorából. Versailles után másodikként sorakozik fel a francia királyok rezidenciáinak hosszú sorában. A 10-11. században a mai palota helyén még egyszerű vadásztanya állt, a kastély újjáépítését 1528-ban kezdték. I. Ferenc és másodszülött fia, II. Henrik uralkodása alatt,és később Bourbonok is lelkesen folytatták a kastély fejlesztését. 1717-ben Nagy Péter cár vendégeskedett Fontainebleauban, nyolc évvel később XV. Lajos itt vezette oltárhoz Marie Leszczynszkát. I. (Bonaparte) Napóleon (1804-1815) korában Fontainebleau ismét régi fényében ragyogott.. Ittfogadta VII. Piust, itt tartotta fogva,. Napóleon itt írta meg lemondó nyilatkozatát, és 1814. április 20-án itt búcsúzott el gárdistáitól.
Forras : innen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése