A különféle mosóporok és mosógélek létezése napjainkban már magától értetődik, hiszen minden héten – akár többször is – könnyedén mosógépünkbe töltjük őket. Volt idő azonban, amikor még nem létezek ezen anyagok, dédanyáink még a patakpartra, folyópartra jártak ruháikat tisztítani.
Amióta az ember ruhát visel, tisztítani is kell azt, azonban a kezdetleges próbálkozások még igen messze voltak a ma ismert mosószerektől. Már az ókorban is használtak különféle természetes, növényi eredetű anyagokat. Indiában szappanfüvet alkalmaztak, melyet be tudhatunk a mosóporok elődjének is. Egyiptomban lúgos kémhatású, természetes módon keletkező lúgot használtak erre a célra, a rómaiak pedig olyan módszerben hittek, mely nagyon távol állt minden elképzeléstől. Emberek és tevék vizeletével töltöttek meg dézsákat, beletették gyapjúruháikat és megtaposták őket. Bár elképzelhető, hogy valamilyen szinten segített a szennyeződések eltávolításában, de a mai mosóporok és mosógélek kellemes illatával nem tudott versenybe szállni.
osi_szappan.pngAz első szappanok – i. e. második századi feljegyzések szerint – valószínűleg hamuból, növényi valamint állati zsírok és olajok keverékéből született. Ezen kezdetleges szappanok már kellemesebb illatúak voltak, jobban hasonlítottak a ma ismert szerekre. Megjelenésük után hosszú évszázadokon keresztül uralkodtak a ruhatisztítási szerek között, tömegesen azonban csak a XVIII. században kezdték el használni. Természetesen még a szappanok megléte sem adott akkora szabadságot, hiszen mosógépek hiányában ugyanúgy kézzel kellett végezni, ezt a kor felfogása szerint nehéznek ítélt fizikai, házimunkát.
A mai mosóporokra egészen a XX. századig kellett várni, és érdekes módon nem a kényelem, hanem a kényszer miatt volt szükség megalkotásukra. A háborúk idején nagyon nehezen lehetett hozzájutni a szappan alapanyagaihoz, ezért muszáj volt más megoldást találni. A szintetikus mosóporok megszületése és népszerűvé válása után, a szappanok sosem tudták már visszaszerezni egyeduralmukat. A mosás történetében ettől kezdve a mosószerek és mosógépek voltak jellemzőek. A mosóporok fejlődése még napjainkban is tart, hiszen a gyártók nap, mint nap rukkolnak elő újdonságokkal, melyek még hatékonyabbá, tökéletesebbé és egyszerűbbé teszik a mosást. Nehéz is lenne megjósolni, hogy hol fog tartani a mosókultúra 10, vagy 50 év múlva. A jelen és a közeljövőről azért mégis képet alkothatunk. Az egyik legfontosabb irány a termékek specializálása, valamint a sokrétű igények, elvárások kielégítése. Léteznek például olyan mosóporok, melyeket öblítővel kombináltak, gondolva azokra az emberekre, akik puha, jó illatú ruhákba szeretnének bújni anélkül, hogy ehhez külön öblítőt kelljen vásárolniuk. A környezettudatosság se elhanyagolható a mai világban, ezért valószínűleg a sok szintetikus anyagot tartalmazó mosószerek is egyre környezetkímélőbbek lesznek.
A mai mosóporoknak, mosógéleknek és öblítőknek sok elvárásnak kell eleget tenniük. Először is, hatékonyan kell fellépniük a foltokkal szemben amellett, hogy kíméletesek a textíliák színével és anyagával. Az, hogy finom illatú és puha lesz a ruha már csak hab a tortán. A gyártók versenyeznek egymással, hogy jobbnál jobb minőséget tudjanak produkálni és a piacra dobni. De mégis hogyan érik el mindezt?
Tisztítóerejük elsősorban a bennük található enzimeknek tudható be, ezek távolítják el a makacs szennyeződéseket. Többféle enzim kerül a mosószerekbe, mert mindegyik más-más típusú kosz ellen tud hatékonyan fellépni. Ebből következik, hogy sok esetben rendkívül széles spektrumú, univerzális mosóporokat kapunk. Sajnos még mindig sok szintetikus, kémiai anyag kerül ezekbe a szerekbe, melyek vízbe kerülve, negatívan hatnak a környezetre. Szerencsére az elkövetkező évtizedekben szinte biztos, hogy minimálisra fogják csökkenteni ezen anyagok jelenlétét.
Forras : innen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése