Agatha Christie életrajz

Agatha Mary Clarissa Miller – akit a világ minden pontján Agatha Christie néven ismernek – 1890. szeptember 15-én született a délnyugat-angliai Torquay-ban, Devonshire grófság egy tengerparti városkájában, az amerikai Frederick Alvah Miller és az angol Clarissa Margaret Boehmer harmadik gyermekeként. Nővére (Margaret Frary Miller) tizenegy, míg bátyja (Louis Montant Miller) tíz évvel volt idősebb nála.

Mivel ekkora korkülönbség volt testvérei és közte, akik egyébként bentlakásos iskolában tanultak, Agatha tulajdonképpen egykeként nőtt fel. A kor szokásainak megfelelően otthon nevelkedett. A tanulás mellett rengeteget olvasott. Korai irodalmi élményei közé tartoztak Carroll, Defoe, Dickens, Verne és Dumas művei.

  

1901-ben meghalt az édesapja. Édesanyja körülbelül egy évig egy helyi leányiskolába járatta, ahol algebrát, nyelvtant és fogalmazást tanult.
1906-ban Párizsba utaztak, ahol egy ottani intézetben Agatha – többek között – irodalmat és filozófiát tanult. Eközben zongorázni és énekelni tanult. Arra vágyott, hogy operaénekesnő, mégpedig Wagner-énekesnő legyen, ám hangja nem volt elég erős, ráadásul félénksége miatt iszonyodott a nyilvános szerepléstől.

Archibald Christie hadnaggyal Angliában ismerkedett meg. Nem sokkal később eljegyezték egymást, és tizennyolc hónappal később, 1914 karácsonyán összeházasodtak.
Az első világháborúban Archibald vadászrepülőként szolgált, Agatha pedig kórházi ápolónőként dolgozott. Később áthelyezték a gyógyszertári részlegbe, ahol alapos és pontos ismereteket szerzett a különféle gyógyszerekről és mérgekről.
Ekkoriban kezdte írni első regényét (A titokzatos styles-i eset), amelyet sajnos csak 1920-ban adtak ki. Ez volt az a történet, amelyben a nagyközönség megismerhette a kissé excentrikus belga detektívet, Hercule Poirot-t.

Poirot az agymunka híve, a logika, de még inkább a pszichológia mestere. Vagy a bűncselekmény motivációja érdekli, vagy a bűnöző, illetve az áldozat lélektana. Mivel az emberéletet szentnek tartja, szenvedélyesen kutatja fel, és leplezi le a gyilkost. Szentül hisz saját zsenialitásában. Mániákusan imádja a rendet, a szimmetriát, a tiszta áttekinthető dolgokat.

A háború után a fiatal pár Londonba költözött. Archibald egy banknál helyezkedett el, Agatha pedig otthon maradt. 1919-ben megszületett a család egyetlen gyermeke, Rosalind. 1926-ban meghalt imádott édesanyja, és ettől Agatha teljesen összeomlott.
Sajnos férje nem tudta megérteni a feleségében bekövetkezett változást: először más karjaiban keresett vigaszt, majd Rosalind hetedik születésnapján bejelentette, hogy válni akar.

Ez már sok volt az egyébként is meggyengült idegrendszerű Agatha-nak, aki 1926. december 3-án eltűnt a világ szeme elől, és egészen 13-ig semmiféle életjelet nem adott magáról. Valójában az észak-yorkshire-i Harrogate termálszállodájában élt. Mrs. Neele-nek hitte magát, és nem tudta, hol van. Amikor a hosszan tartó pszichiátriai kezelés után ismét talpra állt, belevetette magát a munkába.

Agatha és Archibald Christie 1928-ban hivatalosan is elváltak. Az egyedülállóvá vált nő még ebben az évben elindult keletre, hogy pihenjen, és új élményeket szerezzen. Utazásának első állomása Bagdad volt, ahonnan továbbutazott az ősi Urba.
Itt ismerkedett meg a tizennégy évvel fiatalabb régészasszisztenssel, Max Mallowan-nel, akivel 1930 szeptemberében össze is házasodtak. Az írónő nappal általában a férje munkájában segédkezett, éjszaka azonban újabb és újabb gyilkosságokat agyalt ki.
Ugyanebben az évben jelent meg az első Miss Marple-regény, a Gyilkosság a paplakban. A történet egy elképzelt falu, St. Mary Mead helyi erkölcseiről szól, de jól jellemzi az egész vidéki angol társadalmat.

Miss Marple egyébként igazi vénkisasszony. Minden bűncselekményt analógia, hasonlóság, párhuzamok segítségével old meg. Szerinte az emberi természet nem változik, csak a körülmények. Miss Marple, ha kiruccan kis falucskájából, akkor is egy nagyvárossá növelt St. Mary Meadet lát maga körül. Az emberek mind egyformák. És egy öreg kisasszony a világ bármely pontján talál egy fotelt, amiben kötögethet.

A II. világháború elején Agatha lánya, Rosalind hozzáment Hubert Prichard-hoz. 1943-ban megszületett közös gyermekük, az írónő egyetlen, és rajongásig szeretett unokája, Mathew. Egy év múlva a kisfiú édesapja elesett a háborúban. Rosalind másodszor is férjhez ment. Második férje, Anthony Hicks a szanszkrit nyelv ismeretével bűvölte el anyósát.

1956-ban Agatha megkapta a Brit Birodalmi Rend parancsnoki fokozatát (Max hat évvel később kapta meg ugyanezt), majd 1971-ben Mrs. Mallowant lovaggá ütötték (férjét három évvel korábban érte ugyanez a megtiszteltetés. Ekkoriban helyezték el az írónő fényképét a Nemzeti Portégalériában; az osztrák Oscar Kokoscka portrét festett róla, és viaszmása bekerült Madame Tussaud londoni panoptikumába.
Bár nem hagyta el magát, egészsége évről évre romlott. Végül 1976. január 12-én békében és csendben távozott az élők sorából.

Termékeny élete során írt bűnügyi könyvei a XX. század első harmadába repítenek vissza bennünket. Olyan életszerűen írja le az akkori angol életformát, hogy az olvasó teljesen megfeledkezik a XXI. század „civilizált” világáról, amelyben tombol az erőszak, fröcsög a vér, és az a nyerő, ha egy krimiben a lehető legfélelmetesebb vagy különlegesen brutális dolgok történnek.

Agatha Christie rengeteg gyilkosságot és rablást agyalt ki, könyveiben mégsem találkozunk a fentebb említett szörnyűségekkel. Nála – hála jó neveltetésének, tájékozottságának, és élénk fantáziájának – nem az elkövetés módján, hanem az indítékon, és a gyilkos személyének megtalálásán van a hangsúly.
Könyveinek cselekménye általában bonyolult, mégsem fedezhetünk fel bennük egyetlen következetlenséget sem.

Mint ahogy az az alábbi felsorolásból is kiderül, műveivel nem csupán az olvasókat, hanem a mozifilmek és színházi előadások szerelmeseit is meghódította. Sőt, a Christie-regények filmváltozatait is valóságos sztárparádé jellemzi. Csak néhány név a sok közül: Elizabeth Taylor, Geraldine Chaplin, Kim Novak, Tony Curtis, Bette Davis, Angela Lansbury, David Niven.

Regényei:
1920 The Mysterious Affair at Styles (A titokzatos styles-i eset)
1922 The Secret Adversary (A titkos ellenfél)
1923 Murder on the Links (Az ijedt szemű lány)
1924 The Man in the Brown Suit (A barna ruhás férfi)
1925 The Secret of Chimneys (Királyok és kalandorok)
1926 The Murder of Roger Ackroyd (Az Ackroyd-gyilkosság) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester bravúrja
1927 The Big Four (A titokzatos négyes) – Az első magyar kiadás címe: A négyek társasága
1928 The Mystery of the Blue Train (A titokzatos kék vonat) – Az első magyar kiadás címe: A kék express
1929 The Seven Dials Mystery (A hét számlap rejtélye)
1930 The Murder at the Vicarage (Gyilkosság a paplakban)
1930 Giant’s Bread (Az óriás kenyere) – Mary Westmacott álnéven
1931 The Sittaford Mystery (A Sittaford-rejtély)
1932 Peril at End House (Ház a világ végén) – Az első magyar kiadás címe: A vörös sál
1933 Lord Edgware Dies (Lord Edgware rejtélyes halála) – Az első magyar kiadás címe: Az áruló szemüveg
1934 Murder on the Orient Express (Gyilkosság az Orient Expresszen) – Az első magyar kiadás címe: A behavazott express
1934 Why Didn`t They Ask Evans? (Miért nem szóltak Evansnak?) – Az első magyar kiadás címe: Miért nem hívták Evanst?
1934 Unfinished Portrait (Befejezetlen portré) – Mary Westmacott álnéven
1935 Three-Act Tragedy (Tragédia három felvonásban) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot téved?
1935 Death in the Clouds (Halál a felhők fölött) – Az első magyar kiadás címe: Poirot gynúba esik
1936 The A.B.C. Murders (Az ABC-gyilkosságok) – Az első magyar kiadás címe: Poirot és az ABC
1936 Murder in Mesopotamia (Gyilkosság Mezopotámiában) – Az első magyar kiadás címe: Ne jöjj vissza…
1936 Cards on the Table (Nyílt kártyákkal) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot ismét munkában
1937 Dumb Witness (A kutya se látta) – Az első magyar kiadás címe: A néma tanú
1937 Death on the Nile (Halál a Níluson) – Az első magyar kiadás címe: Poirot kéjutazáson
1938 Appointment with Death (Találkozás a halállal) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester
1938 Hercule Poirot`s Christmas (Poirot karácsonya) – Az első magyar kiadás címe: Valaki csenget…
1939 Murder Is Easy (A gyűlölet őrültje)
1939 Ten Little Niggers (Tíz kicsi néger) – Az első magyar kiadás címe: A láthatatlan hóhér
1940 Sad Cypress (Cipruskoporsó) – Az első magyar kiadás címe: Vádol a rózsa!
1940 One, Two, Buckle My Shoe (A fogorvos széke)
1941 Evil Under the Sun (Nyaraló gyilkosok)
1941 N or M? (N vagy M?)
1942 The Body in the Library (Holttest a könyvtárszobában)
1942 The Moving Finger (A láthatatlan kéz)
1943 Five Little Pigs (Öt kismalac)
1944 Towards Zero (Éjféltájt)
1944 Absent int he Spring (Távol telt tőled tavaszom) – Mary Westmacott álnéven
1945 Death Comes as the End (És eljő a halál...)
1945 Sparkling Cyanide (Gyöngyöző cián) – Az első magyar kiadás címe: Valaki hiányzik
1946 The Hollow (Hétvégi gyilkosság)
1947 The Rose and the Yew Tree (A rózsa és a tiszafa) – Mary Westmacott álnéven
1948 Taken at the Flood (Zátonyok közt)
1949 Crooked House (Ferde ház)
1950 A Murder is Announced (Gyilkosság meghirdetve)
1951 They Came to Baghdad (Bagdadba jöttek)
1952 Mrs. McGinty`s Dead (Mrs. McGinty halott)
1952 They Do It with Mirrors (Tükrökkel csinálják) – Az első magyar kiadás címe: Szemfényvesztés
1953 After the Funeral (Temetni veszélyes)
1953 A Pocket Full of Rye (Egy marék rozs)
1954 Destination Unknown (Úticélja ismeretlen)
1955 Hickory, Dickory, Dock (Gyilkosság a diákszállóban)
1956 Dead Man`s Folly (Gloriett a hullának)
1956 The Burden (Az élet súlya) – Mary Westmacott álnéven
1957 4.50 from Paddington (Paddington 16.50)
1958 Ordeal by Innocence (Az alibi)
1959 Cat Among the Pigeons (Macska a galambok között)
1961 The Pale Horse (Bűbájos gyilkosok)
1962 The Mirror Crack’d from Side to Side (A kristálytükör meghasadt)
1963 The Clocks (Órák)
1964 A Caribbean Mystery (Rejtély az Antillákon)
1965 At Bertram`s Hotel (A Bertram Szálló)
1966 Third Girl (Harmadik lány)
1967 Endless Night (Végtelen éjszaka)
1968 By the Pricking of My Thumbs (Balhüvelykem bizsereg...)
1969 Hallowe`en Party (Ellopott gyilkosság)
1970 Passenger to Frankfurt (A frankfurti utas)
1971 Nemesis (Nemezis)
1972 Elephants Can Remember (Az elefántok nem felejtenek)
1973 Postern of Fate (A sors kapuja)
1975 Curtain (Függöny)
1976 Sleeping Murder (Szunnyadó gyilkosság) – posztumusz kiadású mű

Forras : innen...