2015. október 31., szombat

7 rejtélyes eset amire máig nincs magyarázat



Az elveszett kolónia

1587-ben az angolok első alkalommal hoztak létre önálló kolóniát az Újvilágban, egészen pontosan a Roanoke-sziget északi részén. A gyarmatra 116 telepes, köztük 17 nő és kilenc gyerek érkezett. A kivándorlóktól még érkezett néhány levél, 1590-ben azonban az utánpótlást küldő hajó azonban egyetlen lelket sem talált közülük a szigeten - hogy hová tüntek a telepesek, az máig az amerikai kontinens egyik legnagyobb rejtélye.


A Gyatlov-incidens

1959. január 27-én Igor Gyatlov vezetésével egy hegymászócsoport indult el, hogy átkeljen az Ortofen hegyen. Holttestüket február 26-án találják meg a kutatócsoportok. A hegymászók láthatóan menekülve, a sátrakat belülről szétvágva, fehérneműben hagyták el a tábort, kettőjüknek beszakadt a mellkasa, egynek pedig hiányzott a nyelve. Hogy mi okozta a halálukat, máig nem sikerült kideríteni.


A fekete dália halála

Elizabeth Short egy volt azok közül a lányok közül, akik a 40-es években színészi reményekkel indultak Los Angelesbe. Elizabethet azonban - akit fekete ruhái és titkos tetoválása miatt Fekete Dáliának neveztek - csak halála tette híressé. Brutális kegyetlenséggel gyilkolták meg, miután napokig kínozták és szexuálisan bántalmazták. Az összeroncsolt tetemen talált nyomok egy elmebeteg sorozatgyilkoshoz módszerét tükrözték - ő azonban a gyilkosság idején elmegyógyintézetben ült. Így Elizabeth kínhalálára máig nincs magyarázat.


A gázos besurranó

1944 őszén egy őrült tartotta rettegésben Illionis állam Mattoon nevű városkájénak lakóit. Az újsághírek szerint az elkövető az ablakon keresztül juttat mérgező gázt az áldozatok hálószobájába, akik hányásra, átmeneti bénulásra, torokégésre panaszkodnak. A rendőrség ugyan talált néhány rongyot az áldozatok háza környékén, de vegyi anyag jelenlétét nem tudták bizonyítani. Máig rejtély, hogy valóban egy őrült garázdálkdott a környéken, vagy pusztán tömeghisztéria tört ki a városban - az esetek mindenesetre maguktól megszüntek.


A gázos besurranó

1944 őszén egy őrült tartotta rettegésben Illionis állam Mattoon nevű városkájénak lakóit. Az újsághírek szerint az elkövető az ablakon keresztül juttat mérgező gázt az áldozatok hálószobájába, akik hányásra, átmeneti bénulásra, torokégésre panaszkodnak. A rendőrség ugyan talált néhány rongyot az áldozatok háza környékén, de vegyi anyag jelenlétét nem tudták bizonyítani. Máig rejtély, hogy valóban egy őrült garázdálkdott a környéken, vagy pusztán tömeghisztéria tört ki a városban - az esetek mindenesetre maguktól megszüntek.


A csillaggyermek koponyája

1930-ban egy mexikói bányaalagútban egy szokatlanul széles, emberire emlékeztető, de soha nem látott formájú koponyát találtak. A vizsgálatok megállapították, hogy a csont 900 éve fekszik a föld alatt, és hogy feltehetően egy 3-5 éves gyermeké - a bizarr formára azonban nincs magyarázat. A tudósok szerint a gyermek halálát egy genetikai rendellenesség okozta, ami a koponya szokatlan formáját is megmagyarázná - az ufóhívők aztonban természetesen úgy vélik, egy földönkívüli maradványai feküdtek a bánya gyomrában.


Az Ördög háromszöge

A Bermuda-háromszög, vagy más néven az Ördög háromszöge egy terület az Atlanti óceánon, ahol több hajó és repülő tűnt már el nyomtalanul. 1872 decemberében például állítólag előkerült egy egy hónappal korábban eltűnt hajó, a Mary Celeste, fed rejtélyes esetlzetén azonban senkit nem találtak - a legénység nyomtalanul eltűnt, mintha soha nem is létezett volna.

Forras ; innen...

Olyan az életed, amilyen tudatszinten vagy. Nézd meg te milyen szinten vagy!


Különböző tudatszintekről hallunk: törekszünk magasabb tudatszintre jutni, mindig fejlődni és a megvilágosodás ösvényén egyre előrébb lépni. De tudjuk-e vajon, pontosan melyek ezek a szintek és mi éppen milyen tudatszinten vagyunk?


David R. Hawkins az „Erő kontra erő” című könyvében részletesen ír a tudatosság különböző szintjeiről, ő a következő sorrendben határozta meg ezeket: szégyen, bűntudat, fásultság, bánat, félelem, vágyakozás, harag, büszkeség, bátorság, páratlanság, hajlandóság, elfogadás, ésszerűség, szeretet, öröm, béke és végül megvilágosodás. Ez az osztályozás segít arról tájékozódni, hogy hol is helyezkedünk el ezen a lépcsőn, de nem csak egyéni, hanem társadalmi szinten, ország szinten vagy épp emberiség szinten.

Noha több-kevesebb ideig bármely szintet elérhetjük és időről időre természetesen megtapasztaljuk valahányat, mégis van egy olyan szint, ami általános állapotunkat leginkább meghatározza. Egyik szintről a következőre lépni pedig jelentős változásokkal jár az életünkben.

1. A szégyen szintje

Ezen a szinten a neurotikus állapot dominál. A félénkség, a visszahúzódás és a befelé fordulás. Az ilyen ember azt gondolja, az egész világ elítéli őt, paranoiás állapotok léphetnek fel és hallucinációk. A szégyenalapú egyén általában maximalizmussal és merevséggel próbálja kompenzálni kiszorítottságának érzését, erkölcsi szélsőségeket, kegyetlenséget tanúsítva.

2. A bűntudat szintje

Ezen a szinten az embert vagy befolyásolják és büntetik, vagy pedig ő manipulál és büntet. Kifejezetten foglalkoztatja a bűn gondolata, cselekedeteit a bűntudat vezérli, amelyet másokra is próbál kivetíteni.

3. A fásultság szintje

Ezen a szinten a kétségbeesés és reménytelenség uralja az érzéseket. Az élet értelmetlennek tűnik, ahogy a jövő is. Az embert az általános tehetetlenség érzése tölti el. Függ másoktól, az emberek olyan áldozatként tekintenek rá, akinek megmentésre van szüksége.

4. A bánat szintje

Ezen a szinten a tartós melankólia dominál, az elvesztett dolgok miatti szomorúság. Aki ezen a szinten van, folyton bánatot lát maga körül, az életkörülményeket és magát az életet búsan szemléli. Azt érzi, hogy semmi sem pótolhatja az elveszített dolgokat.

5. A félelem szintje

A félelem gátat szab a személyes fejlődésnek és gátlásokhoz vezet. Az ember ekkor olyan erős vezetőktől várja a megoldást, akiknek sikerült már legyőzni félelmeiket, tőlük várja, hogy kiemeljék őt a kétségbeesés bugyraiból, hogy felszabadítsák önnön rabszolgaságából.

6. A vágyakozás szintje

Az, ha vágyunk valamire, számos humanitárius tevékenységben való részvételre ösztönözhet. Sok mindenre vágyhatunk – anyagi javakra, díjakra, elismerésre –, amelyek érdekében hajlandóak vagyunk erőfeszítéseket tenni. A vágy azonban a függőség szintje is ugyanakkor: az alkohol, cigaretta, étel utáni vágy. Ez a felhalmozás és kapzsiság szintje. Amiért nem működik: mert egy vágy kielégítése után egy újabb következik, aminek újból eleget kell tenni. Ilyen alapon az egyre nagyobb összegek, értékek begyűjtésének rabjává lehet válni.

7. A harag szintje

A vágyakozás frusztrációhoz vezet, ami utána haraggá válhat. Ez később romboló vagy építő jellegű tettekhez is vezethet, az egyenlőtlenség és igazságtalanság által kiváltott harag ugyanis számos társadalomformáló tevékenységhez és mozgalomhoz vezetett. A harag vezethet függetlenséghez is, de rosszabbra is fordulhat: könnyen átalakulhat utálattá, ami az élet minden területén maró hatású.

8. A büszkeség szintje

Ezt a szintet akkor érjük el, amikor tekintélyre teszünk szert a foglalkozásunk kapcsán. Ez az a szint, ahová az emberek többsége el szeretne érni. A büszkeség itt szépnek tűnhet – igen ám, de csak előző szintekhez viszonyítva. A társadalomban a büszkeség jó erénynek számít, de ennek ellenére igen sérülékeny, mert külső tényezőktől függ. Ha ezek a külső tényezők többé már nem járulnak hozzá a büszkeség kialakításához, akkor könnyedén visszaeshetünk az előző tudatszintekre. A büszkeség árnyékos oldala az arrogancia és a „keretbe nem illő” dolgok megtagadása, ami gátat szab a személyes fejlődésnek.

9. A bátorság szintje

Ezen a szinten lesz az ember igazán erős. Elkezd felfedezni és megtapasztalni új dolgokat, amit pedig tesz, az motiválja és inspirálja őt. A bátorság energiát ad az új dolgok tanulására, de a fejlődés és a tanulás már nem bizonyulnak annyira nagy feladatnak. A bátorság erőt ad a növekedéshez és ahhoz, hogy szembenézzünk a félelmeinkkel, még ha azok továbbra is ott vannak.

10. A páratlanság szintje

Aki ezen a szinten van, már nem lát mindent fekete-fehérben. Már nem tekint mindenre olyan mereven, rugalmasabb és nem bocsátkozik általános ítélkezésbe. Ha nem az elképzelése szerint alakulnak a dolgai, akkor nem érzi magát leigázva, megrémülve vagy feszélyezve. A páratlan ember könnyedén tesz olyan kijelentést, hogy „ha nem kapom meg ezt a dolgot, akkor majd megkapok mást.” Ezen a szinten már nem annyira megfélemlíthető, mivel tisztában van erejével. Nem próbál semmit bizonyítani, nem foglalkoztatják a konfliktusok vagy a versengés, nem próbálja befolyásolni mások viselkedését. Ez már érzelmi stabilitás szintje.

11. A hajlandóság szinte

Ezen a szinten tapasztalható meg a leggyorsabb fejlődés. A hajlandóság szintjén az embernek sikerül túltenni magát az élete problémáin és kész száz százalékban részt venni az ÉLETBEN. Innentől válik igazán barátságossá és a siker szinte automatikusan jelentkezik életében. Bármilyen tisztségben hajlandó dolgozni, ha szükséges, és nem érzi magát alávalóbbnak, ha alacsonyabb beosztásban van. Empatikusabb mások igényeivel szemben, szívesen segít másokon és hozzájárul a társadalmi jóléthez.

12. Az elfogadás szintje

Ezen a szinten a boldogságot már nem a külső dolgoktól várjuk. Rájövünk, hogy nem azok a dolgok tesznek boldoggá, amelyek rajtunk kívül állnak. A szeretetet már nem felajánljuk vagy elvesszük, hanem belülről érezzük. Az elfogadás emberének élete aktív, rejtett szándékoktól mentes. Nem él már a „mi a jó?” és „mi a rossz?” keretei között, hanem reális problémákat old meg. Nem riasztja el a nehéz munka, sőt, ez örömmel tölti el. Nem diszkriminál és toleránsan elfogadja a dolgokat. A hosszú távú célkitűzések fontosabbá válnak számára a rövidtávúaknál.

13. Az ésszerűség szintje

A tudomány, a racionalitás szintje. A Nobel-díjasok szintje. Az ésszerűség viszont, mint belső erény, önmagában nem vezet közelebb az igazság megismeréséhez. A racionalitás a mai technológiai világban elengedhetetlen, ám ugyanakkor komoly akadályt is képez a magasabb tudatszintekre való jutás előtt, ha nem vagyunk képesek túltekinteni fölötte.

14. A szeretet szintje

A társadalomban a szeretet általában a következő dolgok egyvelegét jelenti: fizikai vonzalom, birtoklás, kontroll, függőség, erotika és újdonság. Alapjában véve ezek a dolgok mind haragot és függőséget rejtenek azon személy vagy dolog iránt, amit szeretünk. Az igazi szeretet viszont a feltétlen, változatlan, tartós szeretet. Nem hullámzik, mert nem befolyásolja semmilyen külső tényező. Az igazi szeretet igazából a világgal való kapcsolattartás módja: megbocsájtani, gondoskodni és elviselni. Ebben áll a szeretet szintje.

15. Az öröm szintje

Ez a gyógyulás, az együttérzés, a spiritualitás szintje. Az a szint, amikor képesek vagyunk megőrizni pozitív hozzáállásunkat, bármilyen nagy baj is érjen az életben.

16. A béke szintje

Ezen a szinten minden eleven és energiát sugároz. A történelem nagy spirituális tanítóinak szintje. Az a szint, ahol a formális vallást a tiszta spiritualitás váltja fel, ezzel feleslegessé téve azt.

17. A megvilágosodás szintje

Az emberi tudat legmagasabb szintje, ahol az emberség az istenséggel keveredik. Nagyon ritka. Krishna, Buddha és Jézus voltak ezen a szinten. Csupán a megvilágosodás szintjén levő személyek gondolata is növeli a tudatszintet. Ez az a szint, amikor az emberi lét az Univerzummal azonosul.

Egyik tudatszintről a másikra emelkedni igen nehéz, sok esetben egy egész élet sem elég hozzá, viszont egy ilyen változás az életben mindent radikálisan megváltoztat. Bátorság kell ahhoz, hogy tudatosan dolgozzunk ezen. Amikor időlegesen felsőbb szinteket tapasztalunk meg, akkor láthatjuk, hogy hová kell elérnünk, hogy hol van a következő lépcsőfok. Egyik szint sem helyesebb vagy hibásabb a másiknál, próbáljunk inkább kihívásként tekinteni ezekre.

Forras : innen...

A reformáció Magyarországon


János Zsigmond, erdélyi fejedelem
A 16. század közepére a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével a reformáció Magyarországon is elterjedt, ahol kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A Magyar Királyság három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a katolikus Habsburgok elnyomó politikájával szembeni „nemzeti üggyé” vált. A reformáció nagy mértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.
A Kárpát-medence lakossága között eleinte Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Zwingli és Kálvin nézetei is. Elsősorban a magyar kisnemesség tért át hamar a kálvinista (református) hitre. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei a három részre szakadt ország valamennyi részén két külön egyházzá alakultak, és a 16. század második felére már a magyarság túlnyomó része kálvinista lett. A szászok és a szlovákok megmaradtak a lutheránus vallás mellett. A magyarok közül csak a nyugat-dunántúli magyarok maradtak többségükben lutheránusok.

II. Miksa császár (Miksa magyar király) csak külsőleg volt katolikus, de pártolta a reformációt. A Királyi Magyarország főméltóságú, illetve katonai vezetői beosztásaiba lelkes protestánsokat nevezett ki. utódja, Rudolf uralkodása kezdetén már csak három magyar főnemesi család maradt a katolikus egyházban, de a köznemesek és polgárok között is csak elvétve akadt egy-két katolikus család. A 16. század utolsó évtizedeiben a legfőbb, országos tisztségeket protestáns főurak viselték. Még a katolikus főpapok közül is többen csatlakoztak a reformáció egyházaihoz.
A török hódoltság alatt álló területeken a török basák nem szóltak bele a keresztények vallási ügyeibe, a lakosság szabadon választhatta meg a vallását. Ez a reformáció gyors térhódítását eredményezte. A magyar kálvinista egyház éppen a török hódoltság alatt álló Debrecenben született meg, amelyet a református magyarok egyik központjaként „kálvinista Róma” néven is emlegettek. A debreceni zsinaton (1567) a Tiszántúl 17 egyházmegyéje ugyancsak a kálvinizmushoz csatlakozott. A török uralom alatti tolnai és baranyai területek a hercegszőlősi zsinaton (1576) döntöttek így.
János Zsigmond erdélyi fejedelem szintén a reformáció hívévé vált, és a kálvinizmus Erdélyben egyenesen az államvallás rangjára emelkedett. Az erdélyi szászok megtartották a lutheránus (evangélikus) vallást, A székelyek és más magyar nemzetiségű protestánsok pedig csatlakoztak a kálvini reformációhoz. A tordai (1563) és nagyenyedi (1564) zsinatokon válnak külön felekezetekké a szászok és magyarok, mindkét csoport saját püspököt is választott magának. A magyarok egy kisebb része a reformáció radikális irányzatát képviselő új unitárius egyházhoz csatlakozott. Az ortodox vallású erdélyi románokat pedig nem érte el a reformáció. Hosszas és kemény viták után az 1568-as tordai országgyűlés négy hivatalos felekezetet ismert el: a kálvinista, a lutheránus, a katolikus és az unitárius vallásokat. Ez az esemény volt a vallásszabadság legelső törvénybe iktatása a világtörténelemben!
A magyar reformációt Dévai Bíró Mátyás munkássága indította el. Az ország három részre szakadása után a reformáció kimagasló vezetői a török hódoltság területén Melius Juhász Péter, Erdélyben a magyarok között Heltai Gáspár, a szászok között Johannes Honterus, a Királyi Magyarország területén pedig Károli Gáspár voltak.

Forras : innen...

A reformáció


A reformáció vagy hitújítás a 16. században, Nyugat-Európában a katolikus egyház „hibáinak” bírálatával és azokra való válaszként indult mozgalom. A 15–16. században végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai változások, a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedése következtében megváltozott a vallással kapcsolatos magatartás. Egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. Luther Márton először az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra (1517. október 31-én a hagyomány szerint kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára), majd fokozatosan távolodott el a római vezetéstől. Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett. Ezek közül az evangélikus egyház (más néven lutheránus egyház) és a református egyház a legismertebbek. Befolyása megtartása érdekében a katolikus egyház az ellenreformációval válaszolt.



A reformáció kezdete

A nyugati uralkodók már nem fogadták el az egyház abszolút és egyetemes hatalmát. A nemesség az egyházi vagyon megszerzésére törekedett. A polgárság bírálta a klérus romlottságát és megvetette a tudatlanságot. A kutatás szabadsága, a felvilágosodás szelleme és az emberről alkotott új felfogás ellentétbe került a katolikus egyház akkori felületes és babonás szempontjaival.

Előzményei

A világ fejlődésének több fontos tényezője, egymással szoros együtthatásban indította be ezt a folyamatot. Ilyen tényezők voltak a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések, a világnézet bővülése, de mindennél fontosabb volt a tudományok és művészetek 15. századi újjáéledése. Az egyházi reformok igényét a középkori eretnekmozgalmak és a kolduló szerzetesrendek alapítása már korán jelezte. Fontos szerepet játszott a folyamatban a konstanzi és a bázeli egyetemes zsinat, amelyeken a katolikus egyház főpapjai és hittudósai erélyesen kiálltak az egyház megreformálásának fontossága mellett. A John Wycliffe és Husz János által hirdetett vallásjavítási tanok szintén igen nagy hatással voltak a vallásos alapeszmék átalakítására.

Luther 95 tétele

Miniatúra: Luther és (feltehetőleg) Zwingli „tüzet prédikálnak” a pápai koronát viselő sárkányra (Luther tanítása szerint a pápa maga volt az Antikrisztus)
Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én Wittenbergben a hagyomány szerint kiszögezte a vártemplom kapujára, 95 pontból álló vitairatát, amelyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélve a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását. A kitűzés időpontján és tényén is tudósok évszázadok óta vitatkoznak, de mindig előkerül valamilyen ellenkező adat. A tételeknek rendkívüli hatásuk volt: futótűzként terjedtek a Német-római Birodalomban, és számtalan hívet szereztek maguknak.

Forras : innen...

2015. október 29., csütörtök

Gyermekmunkások az 1900-as évek elején az Egyesült Államokban


A következő képeket Lewis Wickes Hine (Oshkosh, 1874. szeptember 26. – Hastings-on-Hudson, 1940. november 4.) amerikai fotográfus, szociológus készítette az 1900-as évek elején Amerikában. A férfi kamerájával küzdött a társadalmi igazságosság kivívásáért és a gyermekmunka eltörléséért. Erőfeszítései a felkavaró képek publikálása után célba értek: az amerikai kongresszus 1916-ban korlátozta az országban gyermekmunkát.


Szociológus professzorként Hine kezdetben az Ethical Culture Schoolban kereste a kenyerét, s osztályával a közeli Ellis Islandre szervezett tanulmányutakat, ahol a csoport az Egyesült Államokba érkező bevándorlók tömegét kezdte fényképezni. Hine ezekben az években ébredt rá, hogy a fotográfia az ő igazi hivatása. 1906-tól a Russell Sage Foundation munkatársaként a Pittsburgh Study szociológiai kutatás keretében Pittsburgh városában acélipari munkások mindennapjait dokumentálta. 1908-tól a gyermekmunka felszámolásért küzdő National Child Labor Committee (NCLC) alkalmazásában járta az országot. Több mint egy évtizeden keresztül fotózta a gyermekmunkások viszontagságos életét.


Hine fotográfusként és oknyomozóként sorra járta a különböző gyárakat és bányákat, s titokban készített felvételeket az ételhordójában becsempészett kamerájával, mindezt azért – mint mondta –, hogy „megmutasson dolgokat, amelyeket meg kell változtatni” –, akár életének kockáztatása árán is. Hine mindent bevetett: öltözött képeslap- és Bibliaárusnak, volt tűzvédelmi szakember és az ipari forradalmat dokumentáló műszaki fényképész is. A felvételek készítése közben Hine információkat gyűjtött a gyerekekről: mennyi idősek, kik ők, mióta dolgoznak ott és mivel foglalkoznak. Hine találkozott mindössze 4, 5 és 6 éves gyermekmunkásokkal is.



Fényképezett gyárakban, bányákban, Nyugat-Virginiában üveghutákat, Észak-Karolinában textilgyárakat látogatott meg. Hine felvételei voltak az első képes bizonyítékok a dolgozó gyermekek sanyarú helyzetéről: szegénységről, szenvedésről, nélkülözésről. Több ezer felvételt készített, melyeket az NCLC a gyermekmunka elleni kampányaihoz használta fel: a szervezet saját kiadványaiban, többek között a The Survey magazinban, plakátokon, előadásokon jelentette meg őket. Hine fotódokumentumai jelentősen hozzájárultak az NCLC törekvéséhez, az amerikai gyermekmunka felszámolásához.








Forras : innen...

Így festett Hollywood a filmipar megjelenése előtt


Los Angeles híres városrésze, Hollywood, az egész világon az amerikai filmipar központjaként ismert.



Nevét a múlt században itt élt, Wilcox asszonynak köszönheti, aki 1886-ban telepedett le családjával ezen a területen, hogy nyugdíjas éveit az itt megvásárolt hatalmas tanyán töltsék. 1891-től földjüket elkezdték kiparcellázni és eladni. 1903-ban az egyre terebélyesedő közösségből létrejött a ranch eredeti nevéről Hollywoodland-nek nevezett kis falu. 1910-ben csatlakozott Los Angeles városához a csatornarendszer kihasználása miatt. A mára filmgyárak és filmsztárok fellegváraként ismert Hollywood nagyon másként festett a múlt században. Most néhány ilyen múltidéző kép következik.


















Forras : innen...

A világhírű cégek első lépései


A ma életünket termékeikkel átszövő nagyvállalatok és világmárkák is indultak valahonnan. Gyakran egy teljesen más termékpalettával kezdték működésüket, mint az a nevükről ma eszünkbe jut. A következőkben néhány szórakoztató, megdöbbentő és inspiráló képet mutatunk be, miből és milyen termékekkel épültek ki a nagy üzleti birodalmak.

Lipton
A Lipton  kezdetben fűszereket és szalonnát is értékesített a tea mellett.


Toyota
A Toyota varrógépek készítésével kezdte tevékenységét.


Sony
A Sony első terméke egy elektromos rizsfőző tűzhely volt.


Samsung
A Samsung élelmiszer kereskedelemmel foglalkozott és ebből a kisboltból indult.


Hugo Boss
Hugo Boss elsősorban az SS egyenruhák elkészítésével volt megbízva.


Nokia
A Nokia kalucsnikat, azaz vízálló gumicipőket készített.


Sharp
A Sharp  az első időkben golyóstollat készített.


SEGA
A SEGA a játékgépek mellett fotóautomatákat gyártott.


Unilever
Az Unilever kétféle termékkel hódított: szappannal és margarinnal.


BMW
A BMW gyártotta a legendás Bombardier repülőgépeket, mielőtt autógyártásba fogott.


Bonduelle
A Bonduelle vállalat szeszes ital gyártásával lett népszerű.


Philips
A Philips & Co. a mai napig  izzókat, rádiókat, elektromos eszközöket gyárt.

Virgin Group
A Richard Branson nevével fémjelzett, a világűr meghódítására törekvő Virgin Group, 1967-ben még diákok számára készített magazint.


IBM
Az IBM táblázatkezelő gépek, számológépek és mérlegek gyártásával foglalkozott.


IKEA
Az IKEA, mielőtt kitalálták volna az otthon összeszerelhető bútort.


Forras ; innen...