Szicília

Szicíliának nagyon sokféle lakója volt az évezredek során, hódítók sora vonult át a szigeten. Az első gyarmatosítók a görögök voltak i. e. VIII. században. Ők alapították az első városokat a tengerparton. Ekkor lett Siracusa, Lentini, Naxos, Catania és Messina, a sziget legrégebbi települései. Hamarosan türannoszok vették át az uralmat a szigeten, akik háborúba keveredtek a punokkal. A háború Szicília és Karthágó között nagyon sokáig tartott, de végül Dionüsziosz megállította a pun terjeszkedést.

A következő hatalom, mely igényt tartott a szigetre, a Római Birodalom volt. Három nagy háború után a sziget végül római fennhatóság alá került, majd a birodalom bukása után Bizánci uralom lett Szicília fölött. Viszonylag hosszú békés időszak következett, egészen a IX. századig, amikor arabok támadták meg és el is foglalták a szigetet. A szaracénok uralma egészen a XI. századig tartott, amikor a pápa felmentő sereget küldött a sziget felszabadítására. A hadjárat, melyet a testvérpár Robert Guiscard és I. Roger vezettek, sikeres volt, így 1130-ban megalakult a Szicíliai Királyság, II. Roger király uralkodásával. A királyi udvar Palermo-ban volt, mely a királyság alatt nemzetközi kulturális központtá vált. Utána a Német-Római Császárság uralkodója, II. Frigyes lett Szicília királya, kinek halála után véget ért a békés időszak.

A XIII. század közepén Anjou Károly lett Szicília királya, és a francia hadsereg megszállta a szigetet. A lakosok 1282-ben fellázadtak az uralom ellen és megdöntötték a hatalmat. Ekkor került trónra Aragóniai Péter, aki azonban nem bizonyult megfelelőnek, így a legnagyobb arisztokrata családok átvették az irányítást és négy részre osztották a szigetet, ez volt a Négy Vikárius kora. A XV. század elején az Aragóniai Koronához csatolták a szigetet a spanyol Aragónok kezdeményezésére, de elméletileg még mindig az Anjouk birtokolták a királyi címet, így alakult ki kettős királyság a szigeten, ekkor került Szicília egyesítésre Dél-Itáliával. A folyamatos felkeléseket a franciák nyiltan támogatták, végül a XVII. század végén nyílt lázadássá fajult. A franciák támogatták Szicíliát, ennek ellenére a győzelem után kivonultak az országból, magukra hagyva a szigetlakókat, kitéve ezzel az Aragónok bosszújának. Ettől az időszaktól kezdve folyamatosan más kezébe került a szicíliai korona. Először VI. Károly német-római császár uralkodott, azután a Savoyai-ház vette át a hatalmat, majd a Bourbonok kerültek trónra. Az 1848-as felkelést vérbe folytották, majd 1860-ban Garibaldi elérte, hogy Szicíliát az egyesülő Olaszországhoz csatolják.

A II. világháború után megalakult a sziget autonóm kormánya, így lett Szicíliai Tartomány, mely regionális parlamenttel rendelkezik.

Forras : innen...