Október-Mindszent hava

A latin octo (nyolc) szóból származik, mivel a római naptárban a nyolcadik hónap volt. Ma már a tizedik, és 31 napos. Régi magyar neve mindszent hava, a székelynaptárban magvető hava.

A hónap jellegzetes eseményei a szüret és a kukoricafosztás

„Sok kéz hamar kész.”  - így tartja a mondás, ez számos mezőgazdasági munka esetében is igaz.

Az aratás, a szüret a kukoricatörés- és fosztás is társasmunka , amelyet kalákában, tehát a kölcsönösség alapján, egymást megsegítve végeztek. Összefogott a rokonság és a szomszédság, elvégezték egyikük aztán másikuk szőlőjében a termés betakarítását. A házigazda étellel, itallal tartotta jól a segítőket, természetesen a mustból is járt a kóstoló.

 A  szüreti munkát a bál és a hozzá kapcsolódó maskarás felvonulás zárja ma is sok helyütt. A menet élén rendszerint szüreti koszorút visznek egy rúdon, mögötte haladnak az ünneplőruhás tisztségviselők (csősz, bíró, tolvaj) valamint a jelmezes szereplők.

A szüret kezdete mindig valamilyen őszi jeles naphoz kötődött. Ilyen Mihály (szeptember 29.), Teréz (október 15.) Simon Júdás (október 28.). A szüret egyszerre munka és ünnep, hiszen jókedv, éneklés, evés-ivás zárta a munkát.

Társasmunka a kukoricafosztás is

A termés betakarítása után a ház udvarára beszállított kukoricacsövekről lehántják a takaróleveleket, más néven a csuhét. A munka monotóniáját ellensúlyozandó szólt a dal, de játszottak, sőt, olykor- olykor táncra is perdültek a résztvevők. Üszkös kukoricával kenték be a lányok arcát, megdobálták egymást a csövekkel, jósoltak

Ki először piros csőt lel,

lakodalma lesz az ősszel. Arany János Tengerihántás című balladája is megemlékezik a ritka, különleges színű kukoricacsőhöz tartozó hiedelemről.

Munka közben szívesen hallgatták a környék mesemondóját, de találós kérdésekkel is múlatták az időt. A házigazda főtt kukoricával, gyümölccsel kínálta a segítőket.

Október 4. Assisi Szent Ferenc s tevékenysége miatt ekkor tartjuk az állatok világnapját.

Göcseji hagyomány szerint vetésre legalkalmasabb a búzahét illetve ferenchét, az a hét, amelybe Ferenc névnapja beleesik. De a szüret kezdetét is jelentette Ferenc napja. Ez a nap a háziasszonyok számára is igen fontos volt, mert a vetés napján semmikor sem süthettek kenyeret. Ezzel is azt igyekeztek biztosítani, hogy kikeljen a mag. A kotlós ültetése elterjedt népszokás volt. Nyírfaágat tettek a tyúk fészkébe, hogy az megvédje a tojásból kikelő csibéket a gonosztól, rontástól.

Sokfelé előző nap kanászostorral durrogtattak a szőlőhegyen, hogy elűzzék az ártó szellemeket.

Október 6.Az aradi vértanúk emléknapja

Október 7.
 Olvasós Boldogasszony  – Rózsafüzér királynéja

Október 8.Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

Nagyboldogasszony, hitünknek asszo­nya. Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szere­tetével köszöntött be a világba.. ” – írta Prohászka Ottokár.

Szent István király 1038. Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját s országát, azóta Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűz Máriát.

Október 6.Dénes

Ha deret lehel Dénes (október 9.), nem lesz a bor elég édes.

Déneskor ha esik, esős lesz tavaszig.

Dénes névünnepe "megmutatja" a telet, ugyanis, ha északról fúj a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felől fú a szél, és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben.

Október 15.Teréz napja

Avilai Szent Teréz napja szüretkezdő nap. Egerben Teréz-szedés az ekkori szüret neve. Bácskában, Bánátban asszonyi dologtiltó nap volt, nem moshattak, süthettek az asszonyok.

Október 16.A kenyér világnapja

Gál napja a parasztéletben határnap.

Makón hagyományosan ekkor vetik el az őszi búzát.

Baranyában úgy tartják ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt. Halászó vidékeken Gál napján tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, halat fogni már nem lehet.

Október 18.„Lukács, ama szeretett orvos” napja

Lukács evangélista Pál apostol útitársa még a megtérése előtt művelt pogány orvos volt, ezért az orvosok és kórházak, fürdők jeles védőszentje. Pál emlegeti így: „Lukács, ama szeretett orvos” Hazánkban az ő nevét viseli a budai Lukács-fürdő és kórház, amelyet az irgalmasrend alapított. Szobra is ott látható az épület homlokzatán.

Október 18.
  E nap a Mecsek-alján a gesztenyeszüret napja, akkor tartják a pécsváradi leányvásárt is

Október 20.Vendel   napja

Vendelre el kell végezni a mezei munkát.

A legenda szerint Vendel ír királyfi volt, aki elszegődött pásztornak. Ezért a jószágtartók, juhászok védőszentjükként tisztelték elsősorban a Dunántúlon. Gyakran ábrázolták pásztorruhában, lábánál kutyával. E napon nem fogták be az állatokat és vásárra sem vitték őket, nehogy Vendel elvigye az állatokat, azaz valamilyen fertőző betegség üsse fel a fejét. Vendel tiszteletére körmeneteket rendeztek, a pásztorok pedig ünnepet tartottak.

Október 21.
Orsolyakor takarítsd be káposztádat,
Simon-Juda hóval tömi be a szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.

Orsolya napja szüretkezdő nap. Időjárásjósló nap is: ha szép az idő, karácsonyig enyhe marad.
Amilyen Orsolya olyan a tél – tartja a népi bölcsesség.

Október 26.
Ha szelet fúj Demeter, a tél hóval temet el.

Dömötör a pásztorok védőszentje. Juhászújévnek is nevezeték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászokkal, fizették ki a bérüket, meghosszabbították vagy szüntették meg a szolgálataikat. Szent Mihály napjához mérhető jelentőségű volt a gazdasági évben. Nagy állatvásárokat is tartottak Dömötör napján. A Hortobágy környéki pásztorok birkapaprikást főztek, majd táncmulatságot tartottak, ezért juhászbálnak is nevezték

Október 28.
Eljött immár Simon, Júdás, jaj neked, te pőregatyás.   Ha eljön a Simon, Júdás, dideregve fázik a gulyás

Simon-Júdás napja, Hegyalján szüretkezdő nap. Az időjárás viszonylatában azt tartották, ha ettől a naptól kezdve Márton napig (november 11.) szép az idő, jó jövő évi termés várható.


Forras : innen...