A gyémántok különös világa

A világ leggazdagabb gyémánt bányái Dél-Afrikában találhatóak. A világ gyémánt piacát gyakorlatilag egyetlen dél-afrikai család tartja kézben, a titokzatos Oppenheimerek. Felfoghatatlan mértékű pénz, befolyás és hatalom – erről szól a gyémánt.

Kimberley-ben a legkeresettebb turista látványosság egy hatalmas gödör. A gyémánt újkori története kezdődött itt el, közel 120 éve. Ekkor derült ki egy holland farmer, De Beers földjéről, hogy a világ egyik leggazdagabb gyémánt bányája. Mivel a holland farmert viszont abszolút nem érdekelte a gyémánt, eladta a földet, amit már másnap tömegével elözönlöttek a gyémántot ásók. Csak innen 49,5 milliárd karát gyémántot hoztak fel, amihez huszonkét és fél millió tonna vulkáni kőzetet kellett átmosniuk.

Ebben az időben tűnt fel a színen Cecil Rhodes, akiről később Rodéziát is el nevezték. Ő jött rá, hogy minél több gyémánt kerül a piacra, annál kevesebb lesz az ára, vagyis csak nagyon kevés gyémántot szabad eladni, hogy az drága maradjon, s így gazdagodhassanak meg a gyémántkereskedők, ilyen egyszerű. Akármilyen hihetetlen is, a gyémánt az egyik leggyakoribb, és legegyszerűbb ásványi anyag: annyi van belőle, mint a nap mint nap halomra elhasznált ceruzába való grafitból. A gyémánt szénatomokból áll, alapanyaga tehát a nem éppen ritka szén. A gyémántok mérete igen változó, leginkább az egy karátnál kisebbek gyakoriak, bár a néhány karátos kő sem ritka, viszont a 20 karátnál nagyobb súlyúak már ritkábbak. A 100 karátot vagy ennél is nagyobb súlyt elérő kristályok pedig már ritkaságszámba mennek. A már említett gyakorisága ellenére, a természetes gyémánt képződése igen speciális feltételeket igényel. A gyémánt nagy nyomáson (ez kb. 4500-6000 MPa) képződik, magas széntartalmú anyagokból, nagy hőmérsékleten (900-1300 °C között). Az, hogy a gyémánt ritka, és emiatt drága kő, csak mesterségesen fenntartott illúzió. Tehát a megrögzött gyarmatosító Cecil Rhodes elkezdte felvásárolni a gyémántot, és csak annyit adott el belőle, amennyire kereslet volt. Ha valaki egy újabb gyémánt bányát talált, azt felvásárolta, és bezáratta, nehogy túl sok kerüljön a piacra. Így tartotta fent az igen ritka drágakő illúzióját, egyben százhúsz éve megteremtve a világon egyedi gyémánt monopóliumot. Később arról a farmerről nevezte el a vállalatot, akit egyáltalán nem érdekelt a gyémánt, De Beersről.

A világ gyémánt üzletét ez a Rhodes által alapított magán cég, a De Beers ellenőrzi. A cég ma az Oppenheimer család tulajdona. A világon szinte minden gyémánt, akár ékszerben, akár órában van, tőlük származik. Nem csak a gyémánt bányák többsége tartozik De Beers-hez, de a kövek jelentős része is rajtuk keresztül jut el a piacra. Kizárólag a cég által elfogadott kereskedők vásárolhatnak közvetlenül az Oppenheimerektől. Hogy ki, mit, és mennyit vásárolhat, azt megfellebezhetetlen alapon ők döntik el, csak úgy, mint az árakat. Ezt úgy határozzák meg már évtizedek óta, hogy egy egyszerű eljegyzési gyűrű a mindenkori havi átlag fizetés kétszerese legyen, bárhol a világon. Afrika politikailag instabil országaiban gyakori a gyémántok illegális kibányászása, és kereskedelme. Ezekhez szinte mindig kizsákmányolás, és emberi életek sokasága kötődik, ezért nevezik őket „véres gyémántoknak”. A témában egyébként készült Leonardo DiCaprio főszereplésével film is 2006-ban, bár annak vége túl „Hollywood-i” lett a véres valósághoz képest. Ennek a rémes tevékenységnek a megfékezésére az ENSZ, a gyémántipar képviselői, valamint a gyémántkitermelő országok képviselői aláírták a Kimberley Egyezmény-t, ami a származási helyet vizsgálja gyémántok esetében.

Lime Acres-Finsch Bánya, Dél-Afrika. Ez az Oppenheimerek legnagyobb gyémánt bányája, ahol az óriási gépek naponta több tízezer tonna földet mozgatnak meg. Egyre kisebbre, és kisebbre zúznak mindent. Itt több száz méter mélyen is mindent kamerák figyelnek. Ráadásul a végeredményt, ami maximum 18 milliméter átmérőjű törmelék, a dolgozók kevesebb, mint százaléka láthatja. Naponta átlagosan 8000 karát gyémántot találnak, ami átszámítva kb. 40 millió forintot ér. Egy gyémánt bánya beindítása 200 milliárd forintba kerül, ezért az Oppenheimerek csak ott nyitnak bányát, ahol sokra számíthatnak. A bizonytalan helyeken csupán a magányos bányászok kutatnak, csakúgy, mint száz éve, éjjel-nappal. Harts Water, Dél-Afrika: Eli Van Filen egyike a gyémánt engedéllyel rendelkező modern kori szerencse vadászoknak. Farmján a módszerek nem sokban különböznek a hőskor módszerektől. „Ha naponta legalább hat darab, egyenként 3 karátos (kb. 1-1,5 cm átmérőjű) követ találunk, akkor az egy jó nap” – meséli. Jobb napokon ezek a kövek, átszámítva akár 1 millió forintot is hozhatnak neki. Egyszer Van Filen farmján valaki egy 698 karátos gyémántot talált, de elszökött vele. Eladta 14 millió forintnak megfelelő összegért, aki tőle megvette, már 88 millióért adta tovább, de legalább 240 milliót ért. Nos, ha valaki nem Oppenheimer, a gyémánt bányászathoz tényleg szerencse kell. Rubinek csiszolóműhely, Johannesburg. A bányákból a gyémánt a gyémántcsiszolókhoz kerül.

Michelle Rubinek egyike annak a világszerte néhány kiválasztottak, akik gyémántot kapnak az Oppenheimerektől. Az ő szakterülete a hibás, sérült vagy nehezen megmunkálható gyémánt. Saját állítása szerint: "Minden egyes kőre emlékszem, ami a kezem ügyébe került, egyszer látom, és sosem feledem el. Az a gyönyörű bennük, hogy nincs két egyforma gyémánt a világon." A gyémánt egyébként a legkeményebb anyag a Földön, ezért eddig gyémántot csak gyémánttal lehetett vágni. Itt érdemes megjegyezni, hogy a gyémánt kereskedelemnek van egy ipari alkalmazások számára szolgáló piaca is. Itt a keménysége és hővezető képessége határozza meg a gyémánt értékét. Az évente kitermelt gyémántokból megközelítőleg 20 tonnát használnak fel ipari célokra. Néhány éve viszont már létezik vagyonokat érő lézervágó is. Ebből a gépből mindössze kettő van Afrikában, az egyik itt, Rubinek csiszolóműhelyében, ahol negyvenhét munkás dolgozik. Az ide kerülő gyémántokat először félbevágják, majd minden egyes nyers gyémántból két csiszoltat csinálnak. Csak a nagyon különleges darabokat csiszolják eredeti nagyságra, ugyanis a csiszolás során a drágakő hatvan százaléka elvész. Kb. 1 millió dollár értékű gyémánt mennyiség van itt. Innen már egyből a kereskedőkhöz, majd a vásárlókhoz kerül a gyémánt. A gyémánt kereskedelem gyakorlatilag a kezdetek óta így működik.

Viszont ez az olajozott, kiválóan működő gépezet közel tíz éve majdnem összeroppant, amikor New Yorkban, a gyémánt kereskedelem amerikai központjában egyik percről a másikra állt minden a feje tetejére. Egy orosz bűnöző ugyanis átszámítva 19 milliárd forint értékű gyémántot dobott piacra, teljesen váratlanul. A férfi olyan nagy veszélyt jelentett a gyémánt piacra, mint soha semmi. Az orosz gyémánt készlet 20 millió karátos, és sok-sok milliárd dollárt ér, lényegében a világ gyémánt készletének egynegyede. Az orosz gyémánt készlet nagy veszélyt rejteget a gyémánt kereskedelemre. Az orosz Andrej Kozlenov a kilencvenes évek végén dobta piacra azt a már említett, 19 milliárd forint értékű gyémánt készletet, ami annyira sok volt, hogy hirtelen zuhant a gyémánt ára, és egyszerre megszűnt igen ritka drágakőnek lenni – elmúlt a varázs, az évszázados stabilitás is veszélybe került. Viszont Kozlenov áron alul adta el a gyémántot, de a pénzt nem okosan költötte el: vett két kastélyt, luxus jachtot, magán repülőt, luxusautókat, mindössze pár nap alatt. Mire az oroszok észbe kaptak, a pénznek nyoma veszett – a CIA és a KGB is nyomozott. Végül ejtették a férfit az oroszok, az amerikaiak pedig adócsalás vádjával tartóztatták le Görögországban.

A gyémánt világ fővárosa New York, a Gyémánt tőzsde épülete is itt található, ahol a gyémánt kereskedők klubja működik, 1800 taggal. Maguk közül választanak elnököt, ami gyémánt piacon a legnagyobb megtiszteltetés. Milliós üzletek köttetnek egyszerű kézfogással, mert köztük a bizalomra és adott szó erejére épül a kereskedelem. Érdekesség, hogy itt van például egy „elveszett gyémántok részelege”, akárki is talál, akármit, azt vissza adják. Például 1973-ban az egyik klubtag az asztalon hagyta a táskáját, amiben 250 millió forint értékű gyémánt volt. Valaki megtalálta és leadta a biztonságiaknak, a tulaj pedig nyugodtan sétált vissza, és felvette a táskáját. Az adott szó elég garancia: egyetlen hivatalos papír van, ami a gyémánt méretét igazolja. A karát a kő súlyát jelenti ugyanis, egy karát 200 mg. A világ második legnagyobb gyémánt tőzsdéje Antwerpenben van. Itt négy „expert” a vezető, akik járják a világot, a bejelentett, megtalált gyémántok után kutatva. Belgium ezen városában a világ gyémánttermelésének nyolcvan százaléka, a csiszolt gyémántok ötven százaléka cserél gazdát. A belga tengerparton található a Pogany ékszerház, egy magyar férfi, Pogány Alajos üzlete, akinek a példája jól szemlélteti, hogy mennyire jövedelmező is a gyémánt kereskedelem. 1963-ban vette át az óra-, és bizsuékszer üzletet. A bizsukat méregdrága, valódi ékszerekre cserélte le, de nem volt ismert a neve. Egy betörés „segített” abban, hogy a vásárlók rájöjjenek, ezek már nem bizsuk a kirakatban. Pogánynak ma már hat villája van a világ hat legdrágább üdülő paradicsomában, valamint van egy saját maga építette, több milliárd forintot érő luxus kastélya Dunakilitiben.

„Ez az a szakma, amit nem lehet iskolában megtanulni. Kizárólag munka közben lehet erre a tudásra szert tenni” – mondja Howard Hearman, filmcsillagok gyémántkereskedője New Yorkban. Felbecsülni sem tudják az üzletben, hogy mekkora értékekkel is dolgoznak, nap mint nap. Nem ritka itt, hogy egy gyémántot betesz a fiókjába, és ahhoz senki sem nyúl hozzá – valóban bizalmi alapon működik a rendszer. A gyémántkerekedők széfje a 47. utca alatt van, éjszakánként 200 millió dollár értékű gyémántot helyeznek el. Az ajtó több, mint egy méter széles, 1955- ben készítettek el és 25 tonnát nyom. Apró fogaskerekek vannak benne, amihez hasonló ajtót sosem gyártottak sem előtte, sem utána, csak egy van belőle. A gyémánt kereskedők klubjának összesen húsz női tagja van, a legsikeresebb Norma Hendlein, magyar származású, erdélyi gyémántkereskedők lánya. Személyesen keresi fel a vevőket és együtt tervezik meg az ékszert, ő pedig elvégzi a csiszolást. Nem ritka nála a gyémántokkal kirakott pecsétgyűrű, ami például 50 millió forint körüli összegbe kerül, persze ez karátfüggő. Van még platina karkötő, ami harminchat, egyenként egy karátos gyémántokkal van kirakva, egy ilyen kb. 170 millió forintba kerül.

A De Beers székház Londonban található, itt folyik keresztül a világ gyémánt készletének legnagyobb része. Itt válogatják szét a gyémánt bányáikból ide szállított köveket, és minden héten itt osztják szét a vevők között. Vannak olyan, ököl nagyságú úgynevezett „kék gyémántok”, amiknek nincs ára, de egyszer talán lesz, most még csak szépségük van. A De Beers cég évente 170 millió dollárt költ reklámra, viszont a fejlett világ közép-európai régióját továbbra sem tekintik potenciális vevőkörnek. Talán hamarosan kialakulhat az a vásárlói kör itthon is, akik hajlandóak kifizetni akár száz millió forintot is egyetlen darab gyémántért. Egyébként amikor Oppenheimerekről beszélünk, akkor három testvérről van szó, ők Harry, Nicky, és Anthony. Anthony felelős a gyémánt ritkasága illúziójának fenntartásáért. Szerinte a korábban megesett Kozlenov-ügy nem tud megismétlődni többet. Vagy visszatartanák a készleteiket, vagy felvásárolnák a felesleget, ami – ahogy ő mondja – „nem okozna problémát”. Vagyis, minden marad a régiben. Aki gyémántot akar, az egy grafitceruza ára helyett továbbra is vagyonokat fizet majd, csak azért, mert ilyen a gyémántok világa.

Forras : innen...