Stresszkezelés

A stressz az élet sava-borsa, mondta a stressz felfedezője, Selye János. S akkor még szerényen fogalmazott. Miért? Mert só és bors nélkül még megélhetnénk, stressz nélkül azonban aligha. Teljesen stresszmentes élet nincsen.

Stresszmentes állapot csak maga a halál. Ugyanis minden inger, amely bennünket ér, sok különféle hatása mellett a stresszválaszt is kiváltja szervezetünkből; ez persze a gyenge és semleges ingereknél alig észrevehető. Az erős pozitív vagy negatív ingereknél azonban intenzív. A stresszválasz lényege az alkalmazkodás, és ez minden ingernél ugyanolyan, csupán mértéke és időtartama más.

Nézzük tehát, mi a közös az összes stresszreakcióban. Ez az úgynevezett GAS (generális adaptációs szindróma), amelynek három szakaszát lehet megkülönböztetni. Az első akkor következik be, amikor a szervezet találkozik egy ingerrel, s arra éberséggel válaszol: ez az ún. "alarm-reakció". Ezt követi az alkalmazkodás, amely ha túl sokáig tart, elvezet a harmadik szakaszhoz, a kimerüléshez.

De milyen stresszt is kívánjon még magának a modern ember?
Ez azért is jó kérdés, mert általában mindenki úgy közelíti meg a stresszt, hogy miként kerülhetné azt el, ahelyett, hogy arra gondolna, milyen stressz is lenne neki jó.

 Ébresztő!

Jó stresszről (eustressz) és rossz stresszről (distressz) beszélünk, miközben azt mondtuk: minden stresszben van valami egyforma. De mi az egyforma a jó és a rossz stresszben? Egyértelmű: az ébresztő hatás. Legyen akár idegesség, akár meglepetés, öröm vagy extázis, az éberség növekszik, és a tudat egyvalamire fókuszál: arra, ami a stressz tárgya, kiváltója, vagyis a stresszorra. Vagy azért, mert fél tőle, mint egy villámlástól; vagy azért, mert elbűvöli, mint egy "szicíliai villámcsapás". Tehát még képi szinten is megragadható a különböző stresszek közös vonása. A "szicíliai villámcsapást" a meglátni és megszeretni élményére mondják. Ez is őrült stressz, de nem sokan mondanák, hogy kerülendő.  Persze vannak más vérmérsékletűek, akik jobban szeretik a hamu alatt izzó parázs visszafogottabb ideáját, vagy a házi tűzhely melegét...

Hihetetlen mértékben különbözünk stressz iránti hajlamainkban. Vannak, akik az egy az egyben, intenzív helyzeteket, érzelmeket kedvelik. Biokémiailag ez azt jelenti, hogy egész szervezetüket teljesen átadják az adrenalinnak, és ezt még jól is tűrik. Szívükkel élik meg az életet, s így nem meglepő, hogy gyakran éppen szívük az, amely időnap előtt felmondja a szolgálatot.

A másik típus viszont visszaszabályozott stresszben él szívesebben. Ők nem szeretik, ha teljesen elragadja őket valamely erős inger vagy érzelem; ilyen esetben védekeznek, általában elmenekülnek. A lassan kialakuló érzelmekben bíznak jobban, amely csak enyhe stresszt jelent. Biokémiailag: nem adják át magukat az adrenalinnak, mely félő, hogy hányná-vetné őket egy háborgó tengeren. A stresszt egy biztonságosabb formában élik át.

Vissza a jelenbe

A legnagyobb stresszeket sokszor magunk okozzuk magunknak, saját gondolatainkkal magunk gyártjuk őket. Az emberben ugyanis kialakult egy minden fajhoz képest erősebb emlékezet, és vele együtt a jövőre való gondolás képessége. A jövő is stresszel bennünket, a múlt is, nemcsak a jelen.

Ezekre pedig egyelőre nem alakultak ki a megfelelő szűrőink. Folyton kísértenek a múlt rémei és a jövő árnyai. Ráadásul a hírközléssel még több stresszlehetőség támad. Így aztán az egész világ terhét hordjuk magunkon. Egyetlen ellenszere ennek, ha intenzíven belemerülünk az éppen most végzett tevékenységünkbe. Ha "ráfekszünk az áramlatra", s ezzel helyreállítjuk a jelenlét érzését. Mert az ember kivettetik a jelenből, és vissza kell találnia a jelenbe, saját jelenébe. Persze az emlékezet, az intelligencia, az előrelátás abszolút kívánatosak, csupán melléktermékeik nem azok: a múltba merülés és a jövő miatti szorongás. Az is kívánatos valamennyire, hogy tudjuk, mi történik a nagyvilágban. Mindezek emberi vívmányok, legyünk rájuk büszkék. Nem az a cél, hogy ismét primitívekké váljunk, vagy hogy gyermekek legyünk. Csupán az, hogy emberi képességeink ne pusztítsák el bennünk a jelenlét érzését.

A jövő és a múlt betegei

Az emberi létben két (ha nem három) ellentétes tendenciát kell összehangolni: a távlati célokra irányulást, a közvetlen célokat, és a jelenlétet. Bármelyik szenved itt csorbát, az hosszú távon nem tartható viselkedésekhez vezet. Ha mindent alárendelünk egy távoli célnak, és minél nemesebb ügy az, annál inkább, egyrészt könnyen a tönk szélére juthatunk, másrészt teljesen háttérbe szorítottuk szervezetünk igényeit. Elfelejtünk lazítani, képtelenek vagyunk kikapcsolni tudatunkat, és végül is kifosztjuk erőtartalékainkat. Ez már tulajdonképpen visszaélés azzal, ami adatott. És most itt nemes célokról beszélünk, nem pénzhajhászásról és hasonlókról. Egyébként nem ítéljük el az anyagi biztonságra való irányulást sem, amíg az nem öncélú: azért nem, mert a pénz hiánya bizonyítottan az egyik legfőbb stresszor, méghozzá olyan negatív stresszor, amely minket és családunkat elégedetlenné, boldogtalanná és diszharmonikussá tehet. Sajnos az ellenkezője nem igaz: a pénz nem tesz boldoggá. Ma már mindezek igazolódtak. Itt is csak az a probléma, ha mindent az anyagiaknak rendelünk alá. Ne mi szolgáljuk Mammont, szolgáljon ő minket!

Legyünk tehát életművészek, teljes emberek. Fedezzük fel újra a jelenlétet, hangoljuk össze közeli és távlati céljainkkal.

Jakabffy Zsófia

A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos stressz viszont kiégést, testi bajokat fáradékonyságot okozhat. Mi jelzi a bajt, és hogyan kezelhetjük a stresszes állapotot?

Bizonyos fokú stresszre szükség van, ez ugyanis inspirál, motivál, tevékenyebbé tesz. Ha azonban folyamatosan túl nagy nyomás nehezedik az emberre, az inkább árt neki mint használ: hatékonysága elkezd csökkenni, egyre több hibát vét, ingerlékennyé és fáradékonnyá válik. Ha különböző módszerekkel nem vezeti le, előbb-utóbb komoly testi és lelki problémákkal kell majd szembe néznie: álmatlanság, kiégés, depresszió, gyomorfekély, különböző szív- és érrendszeri megbetegedések.

Intő jel lehet a túlzott koffeinfogyasztás

A megelőzéshez ajánlott folyamatosan figyelni a saját viselkedést. A túlzott megterhelés hatására ugyanis először a viselkedése változik meg. Kezdetben a rá korábban nem jellemző viselkedésmódok jelennek meg: túlzott mértékű koffein-fogyasztás, dohányzás, esetleg túlzott alkoholfogyasztás. Emellett elkezdi egyedül érezni magát, úgy érzi, elveszítette a kontrollt az őt érintő események felett, fásulttá, ingerlékennyé válik, vagy épp folyamatosan szorong valami miatt.

Kezdeti tünetek: étvágytalanság, végtagzsibbadás, kimerültség

A fizikai jeleket tekintve az első fázisban banális betegségeket kaphat el (megfázás), később kimerültté, esetleg szenvedélybeteggé válik, hormonháztartása felborul, a vérnyomása megnövekszik. Kezdeti tünet továbbá, ha egész nap nem eszik, zsibbadnak a végtagjai, vagy ha a mellkasában szorítást érez.

Sport, testmozgás

A betegségek azonban elkerülhetők, a tünetek csökkenthetők és megszüntethetők. A stressz levezetésének egyik leghatékonyabb módja a sportolás. Legalább naponta fél órát kell szánni a testmozgásra. Bizonyos esetekben elegendő egy kellemes séta is. A meditáció is egy lehetőség, csakúgy, mint a jóga.
Testrészei megmozgatásával javíthat stresszes állapotán a munkahelyén is. Nyaknyújtással, vállkörzéssel kilazíthatja izmait, ezáltal nyugodtabbá, felszabadultabbá válik.

Gondolkodjon pozitívabban!

A testmozgás azonban nem elegendő, a stressz csökkentéséhez, megelőzéséhez a gondolkodásmódon is változtatni kell. Helyezze perspektívába a stresszt kiváltó helyzeteket - a 'borzasztó' és a 'nagyszerű' között is vannak lehetőségek. Próbáljon meg árnyaltabban tekinteni a szituációkra, így rájöhet, hogy a helyzet nem is annyira szörnyű - így a stressz is megszűnik, vagy legalábbis csökken. Egy probléma esetén először gondolja át, hogyan tud megküzdeni azzal, majd képzelje el a folyamatot. Így csak olyan mértékű feszültséget gerjeszt magában, amely inspirálja, s nem visszafogja.

Teázzon, mondjon nemet, tanuljon meg gazdálkodni idejével

A nyugodtabb hangulat eléréséhez a munkahelyen is legalább óránként 5-6 percre ki kell kapcsolnia magát. Teázzon a munkatársakkal, beszélgessen - de ne a munkahelyi dolgokról. A munkavégzés során pedig mondjon nemet azokra a feladatokra, amelyekről úgy érzi, meghaladják képességeit. A megfelelő időgazdálkodás is hasonlóan fontos. Ossza be idejét, és kérje, hogy lehetőség szerint előre tájékoztassák az elvégzendő feladatokról: ha látja maga előtt, mely feladatra mennyi ideje jut, sokkal könnyebben birkózik meg velük.

Hosszú távon az életmódváltás segít

A stressz kezelésének egyik legnagyobb nehézsége, hogy az emberek többsége már későn, azaz a komolyabb megbetegedések kialakulásakor döbben rá arra, hogy valamilyen módon csökkentenie kellene a benne felgyülemlett stresszt. És ilyen esetekben már nem elegendő a vállkörzés és a napi fél óra testmozgás, hanem teljes életmódváltás szükséges.

Tippek a stresszkezelésre:

-napi fél óra testmozgás
-meditáció, jóga
-a helyzetek árnyaltabb átgondolása
-óránként 5-6 perc pihenő a munkahelyen
-megfelelő időgazdálkodás
-az elvégezhetetlen feladatok visszautasítása

A Jobpilot cikke alapján

A stressz a szervezet reakciója a nehéz, megoldhatatlan, vagy annak tűnő, bonyolult helyzetekre. Ebben az állapotban a szervezetben adrenalin nevű hormon szabadul fel. Ez a hormon teszi képessé az emberi szervezetet a harcra, vagy a menekülésre.

Normális esetben tehát a stressz jó, sőt kifejezetten elengedhetetlen része életünknek.

A stressz természetes velejárója az életnek, amely kismértékben jótékony, fokozza a szellemi- és testi reakciókészséget, és segít elviselni a megpróbáltatásokat. Azonban a túl sok, vagy túl hosszú időtartamú, rosszul feldolgozott stressz testi és lelki problémákhoz vezet. Olyan betegség, amely fejből és szívből ered.

Általában minenfajta változás, mely kisebb-nagyobb mértékben kihat életünkre stresszes reakciót indít el bennünk. A probléma súlyosságától és testi-lelki ellenállóképességünktől függően jobb esetben fel tudjuk dolgozni ezt a stresszes reakciót, rosszabb esetben az érzés elhatalmasodhat.

Túlhajtott, megpróbáltatásokkal és elvárásokkal teli korunk azonban olyan mértékben legyengítette ellenálló képességünket, hogy már a legkisebb mértékű stressz hatására is felborulhat szervezetünk igen kényes biológiai egyensúlya, a lelki nyugalmunkról már nem is beszélve.

Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy felmérjük szervezetünk ellenállóképességének mértékét, és megtegyük a megfelelő lépéseket a stresszmentes élet felé.

A lelki betegségek közvetetten okoznak szív- és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, szívinfarktust, érelmeszesedést. Napjaink népbetegsége az influenza és az allergia.

Az állandó, intenzív stressz okozta megterhelés egyenes következménye a meggyengült szív -és érrendszer. A stresszreakció a környezeti és lelki változások hatásaira rendkívül összetett: megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, megváltozik a verejtékezés, ezzel felborulhat a só-víz háztartás, a tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza fekély hajlamot, rontja az emésztést és főleg férfiaknál ezáltal tönkreteszi a jókedvet, az érzelmi életet.

A másik fontos terület, ahol az állandó stressz komoly károkat okoz, az az immunrendszerl. Az állandó, intenzív stressz okozta tünetek: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség valamint az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt megnő a fogékonyság a betegségekre, gyakori felső-légúti panaszok, esetleg bőrfertőzések vagy hajhullás.

A hivatalos statisztikák szerint Magyarország lakossága élen áll a dohány- és alkoholfogyasztásban és az öngyilkosságban

Az emberek úgy érzik, hogy szükségük van valamire, ami segíti elviselni az élet kegyetlen realitását. Az elmúlt években jelentősen megnőtt azok száma akik a boldogság megszerzését különféle kábítószerek, nyugattók fogyastásával képzelik el. Ezekben a szerekben keresnek valamit embertársaink valamit, amit elvesztettek.

Gyermekeink egyre kevesebbet mozdulnak ki az utcákra. Magukba fordulva, a számítógép előtt ülve zárják el maguktól a külvilágot különféle számítógépes játékokba temetkezve, vagy pedig cigarettafüstös pincékben igénytelen, üvöltő zenére "táncova" az alkohol és kábítóser mámorában próbálnak elfeledkezni problémáikról.

Mitől leszünk idegesek?

- munkahelyi elvárások, megfelelés, munkahely elvesztésétől való félelem
- időhöz való kötöttség, állandó rohanás
- család és munka közötti feszültség
- gyakori problémák a főnökkel
- közlekedési dugók
- otthoni problémák, viták, gondok a házasságban
- szexuális problémák
- irreális célok kituzése, túlzott ambíciók
- magányosság, barátok hiánya
- pénzügyi nehézségek
- családon belül a hó végi anyagi problémák, adósságok
- iskolai gondok, tanár-diák közötti problémák
- egy szeretett személy elvesztése
- költözés, elvándorlás
- házasságkötés, babaszületés

Tünetek:

Légszomj, fej- és nyakfájás, migrénes fejfájás, feszült izmok, gyomorégés, hasmenés-székrekedés, ingerlékenység, szívtáji panaszok, fáradékonyság, alvászavar, vagy éppen aluszékonyság, támadó-védekező magatartás, feledékenység, gyenge koncentrálóképesség, bőrkiütés.

Hatására fellépő komplikációk:

Lelki betegségek, szorongás, idegösszeomlás, depresszió, hisztéria, asztmás betegeknél sűrűsödő rohamok.

A stresszhez nem lehet és nem is szabad hozzászokni, hiszen ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, meg próbálunk együtt élni vele, igen súlyos, beláthatatlan, végzetes következményei lehetnek.

Nem kell, hogy állandó társunk legyen a stressz. Önerőből is le lehet küzdeni, de ha elhatalmasodik egészségünket is veszélyezteti.

EZÉRT VÉDEKEZZÜNK ELLENE!

Fontos szerepe van ebben a családnak, barátoknak. Megfigyelések szerint a családdal és barátokkal rendelkezők ritkábban betegednek meg, mint az egyedülállók. A szeretet pozitívan befolyásolja a hormonháztartást azáltal, hogy csökkenti a stresszt, igy erősítve az immunrendszert.

Az egészségügyi világszervezet (WHO) legutóbbi jelentése szerint 2020-ra a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés a depresszió lesz!

A WHO adata szerint évente mintegy 100 millió embernél alakul ki a depresszió világszerte. Magyarországi adatok szerint a depresszió a népesség 15 %-át érinti. Mindez az egészségügyi rendszerek és az egész társadalom számára óriási kihívás, amelyre fel kell készülni.

Ráadásul a depressziósok száma évről évre nő, és komoly gond, hogy a betegek mindössze egynegyede kerül orvoshoz. Hazánkban ugyanis a depressziót sem a betegek, sem pedig a környezetük nem tekinti valós betegségnek.

A többség rendszerint csak valamilyen testi problémával, fájdalommal fordul orvoshoz, ami viszont éppen a depresszió tünete.

Pedig a depresszió nem szégyen, és terápiával gyógyítható.

A depressziót 9 tünetből álló skálával azonosítják, és ebből 5 megléte esetén az alanynál depresszióról beszélhetünk:

- depressziós hangulat, búskomorság, magunkba fordulás
- az érdeklődés beszűkülése, a külvilágtól való elzárkózás, örömtelenség,
- jelentős súlycsökkenés, vagy gyarapodás, étvágytalanság, vagy farkasétvágy,
- alvászavar, kevés, nyugtalan, vagy túl sok alvás, - fáradtság, testi, lelki gyengeség,
- lelassultság, mozgásigény hiánya,
- érdektelenség, önvádolás, bűntudat,
- csökkent szellemi képességek (döntési, gondolkodási, összpontosítási),
- a halál, az elmúlás gondolata, öngyilkossági gondolatok.

A depresszió nem függ a tünetek időtartamától, tarthat napokig, hetekig, hónapokig, évekig, megszűnik, majd ismét előjön. Ez a betegség időnként búskomorsággal, a depresszió egyik formájával társulhat, amely teljes mozdulatlansághoz, szinte dermedtséghez vezet.

A depressziós emberre a teljes kétségbeesés, sírógörcs, öngyűlölet, letargia, kimerültség, hipochondria jellemző.
Szélsőséges esetekben téveszmék és hallucinációk is gyötörhetik.

A korábban örömet jelento elfoglaltságok iránt elveszti érdeklődését, egyszóval a depressziós ember zsákutcában érzi magát, amelybol nem lát kiutat.

Az orvosi értelemben vett depresszió, amely felismerheto és hatékonyan gyógyítható, korunk egyik leggyakoribb betegsége nem azonos a rossz társadalmi közérzet által okozott többnyire jogos és motivált bosszúsággal.

Ezt igazolja az a tapasztalat, hogy az igen nehéz körülmények között élők többsége nem depressziós, míg az abban szenvedok jelentos hányada az átlagosnál lényegesen jobb körülmények között él.

Vizsgálatok bizonyították, hogy a genetikai-biológiai hajlam felelős a kialakulásáért, nem pedig a nevelési vagy szociális kondicionálás

Különbözo tanulmányok szerint a depressziósok között a nők és férfiak aránya 6:2.
Becslések szerint a depressziósok 80 %-a nő

 Ez a következokkel magyarázható:

A nők a férfiakkal szemben kevésbé vannak abban a helyzetben, hogy a konfliktusokat sporttal, a hivatásukkal levezessék, és inkább arra vannak kényszerítve, hogy magukba fojtsák. A nők "idealizált képe", hogy mindig elvárják tőlük a kiegyensúlyozottságot, a gyöngédséget, a harmóniát.

Nem lehetnek agresszívek, illetve nem mutathatják ki, mivel nem illik. A nők életkörülményei kedveznek a depressziónak: egyedüllét, elszigeteltség, gyermeknevelés gondjai, szeretehiányos kapcsolat, megértés nélküli társ, függőség. A betegség többnyire 30-40 év között, valamint 50-60 között jelentkezik.

Ez is azt bizonyítja, hogy minden életszakasz pszichés kockázatot hordoz magában (terhességi depresszió, változókor, nyugdíjaztatás). Bizonyos depresszív hajlam minden emberben van. Minél inkább tudatában vagyunk az ilyen hajlamunknak, annál meggondoltabban tudunk krízis helyzetekben cselekedni.

Megelőzhetjük a depressziót, ha ezeket az érzéseket nem fojtjuk magunkba, hanem megosztjuk másokkal.

Ne sajnáljon esténként 10-15 percet arra, hogy egy csésze gyógytea, vagy meleg mézes tea mellett végig gondolja az eltelt napját. Vegye számba az elvégzett munkát és megelégedéssel nyugtázza azokat. Mindenképpen készítsen egy listát azokról a feladatokról, amelyeket másnap kell elvégezni.

Mindig a halaszthatatlan dolgokkal kezdje és úgy menjen a listán végig a kevésbé fontos, halasztható felé. Ha ezzel készen van, nyugodt szívvel álomra hajthatja fejét és nem kell hogy megzavarják az álmát. Persze vannak akik ezt már a munkahelyen megteszik a nap végeztével és a papírra felírt munka másnap az íróasztalon várja.

Bármelyiket választja, higgye el sok feszültségtől szabadítja meg magát!

Már hazafelé menet is próbáljon meg kikapcsolódni. Ha már itt a tavasz, figyelje a madárcsicsergést, a rügyező fákat, a sétáló embereket, a játszótéren hancúrozó gyerekeket, az épülő házakat.

Keresse a szépet, a jót!

Hazaérkezve mindenképpen adjon magának időt kikapcsolódásra. Vegyen egy illatos fürdőt, használjon fürdőolajat, kényeztesse testét lelkét! Szinte hallom : hogy persze, ott sivítoznak, rajcsúroznak a gyerekek.

Ilyen esetben lehet egy közös fürdő is, ha ez már kipróbált dolog. Ha nem, halassza el akkorra, amikor a gyerekek már lefeküdtek. Ilyenkor akár a párjával közösen is fürdőzhetnek, gyertyafénynél, egy pohárka pezsgővel /lefekvés előtt ne többel/, és a vállak, a hát, a nyak lazító maszírozásával oldható a stressztől, idegességtől megfeszült izomzat. Higgye el úgy fogja érezni magát, mint akit kicseréltek. Nyugodt, pihentető éjszakája lesz.

A hétvége legyen a családé, a barátoké, az Öné! Felejtse el a hétköznapokat! Ebben segítenek az aktív tevékenységet igénylő szabadidős sportok, uszoda látogatás, szauna, infraszauna, masszázs, kerékpározás, séta, túrázás.

Ha szereti a zenét, táncot járjon klubokba, íratkozzon be egy tánctanfolyamra! Új emberek között barátságokat köthet, és garantált, hogy velük nem fog munkahelyi problémákról beszélgetni, hiszen nem tudnak róla. Keresse annak a társaságát, akiről tudott, hogy maga a megtestesült nyugalom. Töltsön vele minél több időt és próbáljon meg ráhangolódni! Sokkal jobban fogja érezni magát!

Segíthet a stresszoldásban a relaxáció. Menjen be egy szobába, ahol senki sem zavarja. Húzza be a függönyöket, eressze le a redőnyt! Üljön le egy kényelmes székre, fotelba, feküdjön le egy ágyra! Kapcsoljon be egy kellemes relaxáló zenét. Csukja be a szemét, feszítse meg izmait ,fokozatosan haladjon a fejtől a lábfejig, majd lazítsa el őket, amíg teljesen el nem ernyednek! Egész idő alatt lélegezzen nyugodt ritmusban!

Sokaknak segít a stresszoldásban a jóga.

Sokaknak a legjobb kikapcsolódás fizikailag és mentálisan egyaránt a szexuális együttlét elalvás előtt. A szex csökkenti a feszültséget és megszabadít az elraktározott idegességtől.

A csúcs pillanatában az agy oxitocinban fürdőzik. Ez az anyag felelős azért a laza érzésért, ami a tetőpont után elönti az embert. Az egyik legveszélytelenebb és leghatékonyabb nyugtató a földön.

A szeretett lény érintése, símogatása biztonságérzete, nyugalommal, gyönyörrel tölti el az embert. A meleg karok ölelése bársonyként símogat. Immunrendszerünk erősebb, ellenállóbb lesz, javul a vérkeringés.

Forras : innen...