2019. június 12., szerda

A régi Pest eltűnése


Mi is ez a régi Pest, amit úgy emlegetünk, mintha amúgy nem lenne régi ez a várost.

A régi Pest egyik legromantikusabb szeglete: a Kígyó és Sebestény utcák sarka

Régi Pest alatt az 1895 előtti pesti belvárost, a kiskörút és a Duna által közrezárt részt értjük. Csak hogy kicsit képben legyünk, 1895-öt írunk. Magyarország és vele Budapest évszázados elmaradottságából elképesztő tempóban fejlődik. Épülnek a vasútak országszerte, hidakat verünk folyóink felett, nagyiparosok keresik halálra magukat, és már Ferenc Józsefet is egyre többen kedvelik. Budapest is létrejött már, a Lánchíd mellé felépült a Margit híd is, az Andrássy út már nagyjából teljesen kiépült, és a Nagykörút legtöbb telke is beépült már. Színházépületeket húzunk fel, megépül a pesti Operaház, és az ország gőzerővel készül az ezredéves ünnepségekre a Városligetben. Budapest igazi "világvárosi" létet él ha úgy tetszik. 

Az úgynevezett Kittl-ház, mint a belvárosi nyomor fő demonstrátora

Ez a kép a Duna és Torony utca sarkán álló épületről készült. Ez az akkori pesti belváros kellős közepén van. Akkor és később is többek között ezzel az épülettel illusztrálták.

Az Astoria 1895-ben. Még állnak a régi Hatvani utca házai látszólag, de mögöttük már felépültek az új paloták

A leendő Erzsébet híd (amit akkor még csak Eskü téri hídként emlegettek) hídfőjével is gondok adódtak. A régi pesti városháza lebontását ugyan sikerült elérni, hiszen nem volt aki harcolt volna érte, pár írót, vagy lelkes újságírót kivéve, de a város egyik legrégebbi műemléke a Belvárosi Plébániatemplom megtartásához az egyház ragaszkodott. Itt is felmerült az épület eltolása (ez urbanlegendként máig él) illetve volt olyan terv is, hogy a híd fusson egyenesen a templomnak és a fel és lehajtók fogják közre azt. Végül egyik sem valósult meg, a templom maradt ahol volt, és ezzel voltaképp a bontásokat szorgalmazó bősz korabeli urbanisták legfőbb célja, vagyis a Dunára egyenesen kifutó sugárút koncepciója bukott el a város furcsa fintoraként. 

Egy 1899-es látkép. A fél Belváros elbontva a híd építése miatt éppen


Az adókedvezmények, az új luxuspaloták, az utcák sokaságának szélesítését előíró szabályozás végül beindította az egész pesti Belváros átalakulását. Felépült a nagyszabású Ferenciek tere, a Kossuth Lajos utca északi oldalának pompázatos házsora, a Március 15-e tér luxusbérpalotái, és még sorolni lehetne hány és hány 1-2 emeltes klasszicista vagy épp későbarokk épület helyére kerültek 4-5 emeletnyi hatalmas bérházak a tágabb környéken. A mai pesti Belvárosi házak zöme 1890 után épült fel, alig van a Ferenciek tere környékén a XX. század eleji rendezést túlélt épület. A régi Pest eltűnése azonban nem csak ez alatt a pár év alatt, hanem egészen a második világháborúig zajlott elég nagy lendülettel.

A Sebestyén tér, a régi Pest egyik legszebb tere.

Ezt ma már nehéz megítélni. Valószínűleg sokan vagyunk akik szeretjük a szűk, és kacskaringós utcákat, szabálytalan tereket, amikből sajnos Budapesten nagyon kevés van. A kiskörúton belüli terület középkori eredetű utcahálózatából a Ferenciek tere és környezete a legszebb részeket metszette ki, de a belvárosi utcák szabályozása, szélesítése sem kímélte meg túlzottan azt. Lettek cserébe szép reprezentatív tereink, amiket viszont mára a közlekedés szállt meg, így őket nehéz most jogos értékükön kezelni, és bájukat is megkoptatta közben a XX. század.

Forras : itt ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése