A kürtőskalács, egy jellegzetes erdélyi specialítás, a Székelyföld nemzeti süteménye, melyet a régi időkben esküvők, egyházi ünnepek, keresztelők és vendégek fogadásakor készítették, mely hagyomány napjainkban is él.
A kürtőskaláccsal kapcsolatban máig is sok vita kering, hogy valójában kürtös kalácsról vagy kürtőskalácsról van-e szó, ha a fenti süteményt emlegetik. Némelyek úgy tartják, hogy a kürtös kalács elnevezés a találóbb, mert ez a sütemény a honfoglaláskori időkig vezethető vissza, ugyanis a portyázó magyarok, ha lisztet és tojást zsákmányoltak, tésztát gyúrtak belőle, majd ezt kürtjeikre csavarva megsütötték a tábortűznél. Mások pedig úgy vélik, hogy a kürtőskalácsnak semmi köze a honfoglaló magyarokhoz, mivel ezt a süteményt csak akkor készítették, amikor már megtelepedtek és stabil konyhával rendelkeztek.
Egy másik elmélet szerint a kürtőskalács a kályhacsőről kapta a nevét, hiszen Székelyföldön a kályhacsövet kürtőcsőnek nevezik, a kürtőskalács sütőfa nagysága és átmérője is erre utal. A leleményes székely a keményfa parazsát, amit a főzéshez és melegedéshez használt, még valamire fel akarta használni, ezért az izzó parazsat kivették a kályha tetejére, vagy a kemence elé, és ott a parázs fölött forgatva sütötték meg e finomságot.
Forras : innen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése