A cirkusz

A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág.

A modern cirkusz 1769.-ben született meg, Londonban, mikor Philip Astleynek az az ötlete támad, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovas gyakorlatokat mutassanak be, egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vette körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezte el.

Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovas katona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737. -1836.) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt.
Az USA-ban a cirkusz 1778.-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, például a Barnum és a Bailey-cirkusz. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d' Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovas számokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, Pinder, Bouglione nevű cirkuszokat.

1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást.
Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. Ez az épület a Fővárosi Nagycirkusz elődje, melyet 1966-ban lebontottak, majd 1970 óta működik folyamatosan a Városligetben.

A régi cirkuszok
Fő attrakciója a nyereg nélküli lovaglás és az oroszlánszelídítés volt.

Mai cirkuszok

Ma a cirkusz a családi szórakozás egyik népszerű formája, kötéltáncosok, zsonglőrök, bohócok, bűvészek, állatidomárok stb. lépnek porondra. Philip Astley fedezte fel, hogy a ló hátán végzett mutatványokhoz 12,8 méter (42 láb) átmérőjű terület a legalkalmasabb, azóta tekintik ezt a méretet a porondok általános méretének.
Bizonyos vélemények szerint a mai cirkuszokban az állatok tartási körülményei állatkínzásnak minősülnek. Ennek ellenére (bizonyos állatvédő szerveztek szerint) egyelőre nincs megfelelő szabályzás a cirkuszok számára, az állatok tartását illetően.

Bohócok

Minden bohóc külön összetéveszthetetlen egyéniség. Nevetséges ruhájukkal és festett arcukkal sajátos szerepük van. Vannak közöttük zenebohócok, akrobaták, pantomimesek, komédiások, és vannak, akik a zsonglőrködéshez is értenek. Az angol Joseph Grimaldi 19. századi bohóc (becenevén Joey) öröksége a fehér arcfestés.

Cirkuszos dinasztiák

 

A cirkusz világában is léteznek dinasztiák. A legismertebb nevek: Ali Amar, Alfred Court, Carl Hagenbeck, Louis Knie, Frimin Bouglione, Martin, Orfy, Myer, Chipperfield stb. Híres magyar bohóc-artista család az Eötvös-dinasztia.

A legismertebb magyar cirkuszos családok: Antalek, Axt, Ádám, Bíró, Brabanti, Czirják, Csapó, Dittmár, Donnert, Eötvös, Gazdag, Hergott, Jurnyik, Katona, Krai, Krateyl, Liebl, Lorch, Merkl, Németh, Picard, Richter, Sallai, Schlingloff, Schneller, Tauz, Weisz, Wertheim.

Zenék 

Az egyik legismertebb, cirkuszhoz kötődő zene, a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů) szerzője Julius Arnost Wilhelm Fučík, aki a 19-20 század fordulóján, Csehországban élt katonazenekari karmester és zeneszerző volt.

Lengő trapéz

Művészeinek tizedmásodpercnyi pontossággal kell végrehajtaniuk a levegőben a szaltókat és ugrásokat. Ezt a merész mutatványt a francia Jules Léotard mutatta be először, 1859-ben.

Forras : wikipedia