10+1 dolog, ami megváltoztatta a nők életét

Ma már csupán pár mozdulat szükséges ahhoz, hogy bedobjuk a szennyest a mosógépbe, megmelegítsük az ételt a mikróban, vagy megszárítsuk a hajunkat. A titok azokban a találmányokban rejlik, amelyek egyszerűbbé teszik életünket. Lássuk, milyen eszközök könnyítik meg szinte észrevétlenül a modern nők mindennapjait!

1. Az a drága jó mosómaca
A mosás a nők számára az egyik legmegerőltetőbb házimunka volt a mosógép megjelenéséig. Az asszonyok régen akár naphosszat mostak, ami nem kis erőpróbát jelentett. A mosógép csak a 20. században terjedt el igazán, de Angliában már a 17. században is megjelentek a mai háztartási gép ősei. Ezek még nem árammal működtek, fából készültek és henger alakjuk volt.

Az első mosógépek egyike 1888-ból

Itt már az elektromos változat 1930-ból

Az elektromos áram felfedezésével új távlatok nyíltak a fejlesztők előtt, 1930-ban pedig már olyan modelleket gyártottak, melyek motorrészét a „házba” építették, így aztán az áramütéstől sem kellett többé tartani. A mai masinák csodákra képesek: tetszés szerint választhatunk a programok közül, energiatakarékosak és kellemes dizájnjukkal a fürdőszoba díszeivé váltak.

2. Fegyver a porcicák ellen
A szőnyegek tisztítása nem volt egyszerű feladat a háziasszonyok számára, egészen a porszívó feltalálásáig. Előfutárai a forgókefés söprőgépek voltak, melyek nyomán 1868-ban McGaffney megalkotta az első vákuum-elven működő masinát. Az elektromos változat 1901-ben jelent meg, és pár évvel később Spangler újítása révén a szerkezet már egy párnahuzat segítségével gyűjtötte össze a port.

A The Vacuum Cleaner Company hirdetése 1906-ban

A brit feltaláló helyett azonban sógora, Hoover aratta le a babérokat, róla kapta a nevét is a találmány, mivel Spangler pénzügyi nehézségei miatt kénytelen volt rokonának eladni a szabadalmazás jogát. Ezek a gépek még nagyok és nehezen kezelhetők voltak, a cserélhető porzsákú, kisebb porszívók csak az 1920-as években kezdtek elterjedni.

3. Tojáshab villámgyorsan
A kézi habverés fárasztó feladat, bár a cukrásztanoncok ma is ezzel a módszerrel készítik a süteménycsodákat. A háziasszonyoknak azonban a konyhai robotgépek megjelenésével nem kell többé izomláztól tartaniuk, mert pár perc alatt habosra keverhetik a tojásfehérjét.

1930-ban már a kisebb változatot használták

1961 – a modernebb, könnyebb változat

A találmányt Herbert Johnsonnak köszönhetjük, aki 1915-ben megalkotott egy közel kilencvenliteres, elektromos szerkezetet, melynek pár év múlva megszületett barátságosabb, kisebb változata is. A feltalálónak állítólag egy nagy kanállal tésztát keverő pék adta az ötletet.

4. Pasis radarból mikrohullámú
A mikrohullámú sütő felfedezése egy amerikai mérnök, Percy Spencer nevéhez fűzödik. Spencer épp egy radar kifejlesztésén dolgozott 1946-ban, amikor véletlenül az asztalon felejtett egy csokoládédarabot a laboratóriumában, méghozzá egy mikrohullámokat kibocsátó szerkezet mellett. Az eredmény alaposan meglepte: a csoki ugyanis megolvadt. Spencer hamarosan megalkotta a mikrohullámú sütő 350 kilós elődjét. A gigantikus gépcsoda az évtizedek alatt léghűtésessé vált, és így súlyából is jócskán veszített.

5. A női tincsek megzabolázója
Elsőre különösen hangzik, de a porszívó működése adta az ötletet a mára már többfunkcióssá vált hajszárító megalkotásához. A leleményes hölgyek kezdetben egy tömlőt erősítettek a porszívóhoz, így szárították a hajukat. 1890-ben egy Alexandre F. Godefoy nevű úr szalonjában végre megjelent az első elektromos készülék. A kézi változatra viszont várni kellett pár évet, az ugyanis csak 1920-ban terjedt el. Napjainkra szépen kinőtte magát a praktikus eszköz: ma már akár lágyan omló loknikat is varázsolhatunk vele magunknak.

1937 – egy akkori modern változat

6. Barátunk a nehéz napokon
A nehéz napok már az ókorban is sok kellemetlenséget és fejtörést okoztak a nőknek. Ekkor még különböző puha anyagokat, papiruszt, gyolcsot vagy gyapjút használtak a menstruáció ideje alatt. A 19. század elején fokozatosan elterjedtek a mosható betétek, de a nagy áttörésre az 1920-as évekig kellett várni. Ekkor jelentek meg az első eldobható változatok, majd nem sokkal később a tamponok is, melyek szintén gyorsan népszerűvé váltak.

7. Sokasodás ellen
Már az ókorban is használtak növényi alapanyagú kúpokat és állati bélből készült óvszereket a terhesség megelőzésére, ezek azonban nem mindig bizonyultak hatásosnak. A fogamzásgátló tabletták megjelenéséig  hosszú út vezetett.

Az alapötletet maga a terhesség adta, amikor a peteérés szünetel. Ezt a megfigyelést továbbgondolva vetette fel a hormonokon alapuló fogamzásgátlás lehetőségét az 1920-as években Haberland. Közel negyven év telt el, mire folyamatos kutatások és tesztelések után az amerikaiak piacra dobták az első fogamzásgátló tablettát, az Enovidet. A felfedezés heves vitákat váltott ki Európában, és eleinte az orvosok egyedülálló nőknek nem is írták fel a gyógyszert. A hetvenes években azonban elcsitult a tabletta körüli vihar, és egyre elfogadottabbá vált ez a módszer.


8. Családok előnyben
A 19. században a dolgozó nők száma folyamatosan nőtt, ezért az asszonyok nem tudtak már otthon maradni az újszülött babákkal. Erre a problémára próbált megoldást nyújtani az 1884-es első családpolitikai törvény Magyarországon, négy hét szülés utáni szabadságot engedélyezve az anyáknak.

1953-ban a terhességi és gyermekágyi segély már tizenkét héten keresztül járt a kismamáknak, majd 1967-ben, a gyes bevezetésével világviszonylatban is egyedülálló rendelkezés született: az anyák három teljes évig maradhattak otthon a babákkal. A gyes azóta is létezik, igaz ma már más formában és többféle támogatással kiegészülve.

9. Bölcsődék, ovik
A dolgozó nők megjelenése és egyre növekvő száma teremtette meg az igényt a bölcsődék és óvodák létrejöttéhez is. Az első bölcsődét Párizsban, 1844-ben alapították, és hamarosan elterjedt Európa-szerte ez az új intézményforma. Pesten 1852-ben nyílt meg az első bölcsi, előkelő urak és hölgyek védnöksége alatt. Az óvodák elterjedése még korábbra tehető, hazánkban Brunszvik Teréz nevéhez fűződik a kisdedóvók alapítása. Az erős szociális érzékenységgel bíró magyar grófnő 1827-ben hozta létre az első ovit, ezzel úttörőnek számított az egész Habsburg Monarchiában. Ma már egyre több nemzetközi óvoda nyílik hazánkban, az angol, német és francia mellett már spanyol és kínai nyelvű gyermekgondozók is léteznek.

10. Rémálom helyett pelenka
Az újdonsült anyukák rémálma volt a folyamatos mosás, míg meg nem jelentek az eldobható pelenkák az 1940-es évek végén. Nem meglepő módon egy kisgyermekes anyuka, Marion Donovan volt a feltaláló, aki többféle anyaggal, többek közt a zuhanyfüggönnyel is kísérletezett, míg eljutott a tökéletes megoldásig. Marion az egyszer használatos pelenka megalkotása és sikeres piacra dobása után hamarosan eladta jól jövedelmező cégét.

+1 Buggyosból szexi
A hosszú pantalló néven ismert alsónemű az 1800-as években jelent meg, és leginkább egy buggyos nadrághoz hasonlított. Ahogy azonban a női ruhadarabok egyre szűkebbek lettek, a bő bugyogó hordhatatlanná vált. Az első világháború hozta az első nagy változást, ekkor az egyenruhába bújt nők számára fontossá vált a kényelmes viselet, ezért a bugyit alaposan megkurtították. Az 1920-as években a legkülönfélébb alsóneműk jelentek meg, az egybevarrt ing-bugyi együttesektől a színes, csipkés vagy pamut anyagokig. Az 1950-es években a kényelem mellett egyre inkább az erotikus hatás diktálta a fehérneműdivatot, ekkor jelentek meg az első push-up melltartók is. A mai választék pedig igencsak színes: jól megfér egymás mellett a tenyérnyi tanga és a hosszabb szárú változat is.

Forras : itt...