Közhelyes mondásaink közül az egyik legjelesebbik, miszerint nem a ruha teszi az embert. Persze hogy nem, de azért ha belegondolsz, sok szempontból mégis. Emberre, korra mégis nagyon jellemző a viselet.
A divat, az öltözködés átalakulása általában a mentalitás, az értékek és a gondolkodás változását is kifejezi. „Az öltözködés jelrendszere minden ismert társadalomban kitüntetett – bár sohasem egyedüli – terület volt a társadalmi különbségek és összetartozások kulturális jelek segítségével történő kinyilvánítására.Ennek kézenfekvő, praktikus oka van: a viselet az a kulturális jel, ami minden emberhez, minden környezetben, az ő külön megnyilatkozása nélkül is hozzárendelhető.
A XX. században – és különösen annak második felében – az öltözködést meghatározó módon befolyásolták a gyorsan bővülő tömegigények és a civilizációs változások által megteremtett lehetőségek, illetve ezek kihasználása. A ruhakészítés gyakorlatilag majdnem teljes mértékben kikerült a házi munka, a házilagos előállítás köréből, és iparszerű tevékenységgé vált. A mindennapi öltözködés számos vonatkozásban leegyszerűsödött – már a század első feléhez viszonyítva is –, s fokozatosan a célszerűség, a hasznosság és a tartósság vált a legfontosabb szemponttá mind a ruha készítői, mind viselői számára. A divatban mindez úgy nyilvánult meg, hogy előtérbe kerültek a természetes formák a praktikum és az elegancia összhangjának megteremtése jegyében. Eközben az emberi test „nyilvánossága”, a viselkedési normákkal, illetve a nemi szerepekkel, a nemiséggel kapcsolatos közvélekedés is folyamatosan változott...
Forras : innen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése