A Városliget múltja és egykori hangulata
Hajdan még az 1700-as években a Városligetünk területén mocsaras, lápos vidék volt, ahol békák kuruttyoltak és szúnyogok járták esténként a táncukat a tücskök muzsikájára. De nem maradhatott sokáig a békáké az akkor Városerdőnek nevezett terület, mert 1785-ben megkezdődött a parkosítása, hogy a város polgárainak legyen egy kellemes sétánya.
Az 1800-as évek elején már megépült a ligeti tó is, így a szép fás és tavas terület, no meg a látványosságok és a mutatványosok sora hatalmas tömegeket vonzott a parkba, legyen hétvége vagy akár hétköznap. Ez időtájban alakult egy úgynevezett Szépítő Bizottság, amely igen nagy tervekkel állt elő, és a céljuk az volt, hogy megszépítsék a liget környezetét és kialakítsák Magyarország Népkertjét. A lelkesedés azonban pénzhiány miatt sok időre lelohadt. Annak ellenére, hogy a fejlesztések évtizedekig csak borítékolva voltak, a Városliget népszerűsége a polgárok körében csak egyre növekedett.
Kedvelt randevú helyszín volt és újszerű kikapcsolódási lehetőség volt akkoriban a csónakázás a tavon, amely sekélysége miatt minden gigerlinek biztonságos udvarlást biztosított. Mindeközben a sanzonzene hallatszódót a vendéglők felől és a népek élvezték a jó levegőt és a kilátást. Akik nyáron csónakáztak, télen ugyanitt korcsolyáztak.
A Városliget megszépítése és a Millenniumi kiállítás
Majd a 19. század végén gróf Andrássy Gyula közbenjárásával megindultak a fejlesztések, így megépült az új sugárút a központból a Városligetbe, megnyílt az Állatkert majd az Angol Park és beindult a Zsigmondy Vilmos féle artézi kút fúrása, amely feltörő vízéről később kiderült, hogy kiváló gyógyhatással bír. Aztán jött a kiállítások és egy nagy világkiállítás terve, amihez 108 épületet emeletek, és a liget idegenforgalma eddig nem látott mértékben növekedett. Megépült a földalatti villamos, hogy az emberek még könnyedebben eljussanak a kedvelt kirándulóhelyükre. Elkezdték kialakítani a Hősök terét, hogy felépülhessen a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum és megkezdték a Millenniumi emlékmű építését.
A kiállítást a Honfoglalás ezredik évfordulójára, 1896-ra tűzték ki, amikor egy több hónapig tartó ünnepségsorral üdvözítették az ország gazdasági és kulturális fejlődését. A millenniumi ünnepségsorra épült építmények közül napjainkban még néhány épület őrzi a kiállítás emlékét, ez a mai Műjégpályaépülete, a Vajdahunyadvára, és a mai Közlekedési Múzeum épülete. A Millenniumi kiállítás alkalmával került a Városligetben bemutatásra Feszty Árpád a Magyarok bejövetelét ábrázoló hatalmas körképe is.
Újjé a Ligetben nagyszerű!
A Városliget fénykora fantasztikus élményekkel teli lehetett, azonban a mai napig sem vesztett a vonzerejéből, hiszen még mindig Budapest legkedveltebb kirándulóhelye.
Családi és kulturálisprogramok sora várja azokat, akik ki szeretnének szakadni egy picit a szürke és rohangálós városi forgatagból. Itt egy egészen más vidám és sokszínű forgatag várja a látogatókat.
Itt kacarászó, lufival szaladgáló gyerekek a boldog szüleikkel jönnek velünk szembe, a zöld fűben heverésző fiatalok piknikeznek vagy egy hatalmas, hűvös árnyékot adó fa tövében olvasgatnak.
Idős hölgyek nevetgélve idézik fel a múltat, miközben galambokat etetnek. Az éltes urak igyekeznek a fürdőbe, hogy le ne késsék a haverokkal megbeszélt kártyapartit.
A szép környezet mellett a megannyi látnivaló és szórakozási lehetőség is hívogató, így a turisták sem hagyják ki a budapesti Városligetet az útvonaltervükből. A látogatók a múzeumok kiállításaiból kedvükre szemezgethetnek, utána elsőrangú éttermek étlapjairól válogathatnak, majd ebéd után sétát tehetnek az Állatkertben, és ha van erejük meg idejük gyógyfürdőzhetnek is.
Forras : itt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése