Gondoltuk volna, hogy a régi budapestiek mennyire végtelenül romantikusak tudtak lenni? Hogy számtalan fővárosi szerelmes döntött úgy, hogy szerelmével közösen vet véget az életének? S hogy ez a mód egy általános öngyilkossági formának számított a 20. század eleji Budapesten?
Szerelmespár 1900 körül - Forrás: pinterest.com
Öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek terén mindig is élen jártunk. Nem volt ez másképp a 20. század eleji Budapesten sem. Sok elkeseredett ember vetett véget önként az életének a régi fővárosban is. A statisztikai adatok szerint 1904-ben (amikor Budapest lakossága kb. 800 000 fő volt) 482-en kíséreltek meg öngyilkosságot a fővárosban, s ezen felül 278-an voltak, akiknek sikerült is ez a kísérlet. 1905-ben 270 ember fordult maga ellen, s történetük halállal is végződött. (Ezek a számok valóban magasak, ha azt tekintjük, hogy 2006-ban 2460 ember lett öngyilkos, de egész Magyarországon, vagyis kb. 10 millió emberből.)
A régi fővárosi öngyilkosok közül sokan döntöttek úgy, hogy nem egyedül mennek a halálba. Az akkori szerelmesek úgymond egyik „bevett szokása” volt, hogy szerelmükkel közösen távoztak az élők sorából. Az akkori társadalom házasodási szokásai inkább a pénzen és a pozíción alapultak, nem az érzelmeken, így teljesen érthető, hogy boldogtalan szerelmes párok tömegével akadtak. A szerelmesek legfőbb indoka a halálra elsősorban mindig az volt, hogy nem lehettek egymáséi.
Emberpár 1900 körül - Forrás: pinterest.com
A korabeli sajtó előszeretettel részletezett minden ilyen esetet, így sok történetet ismerhetünk meg, amelyből következtethetünk bizonyos általános sémákra. Az öngyilkos-jelölt párok például előszeretettel vetettek véget az életüknek egy hotelszobában. A történet szinte mindig ugyanaz: kivesznek egy szobát, éjjelre magukra zárják az ajtót, majd hajnal tájban végeznek magukkal, esetleg az egyik fél végez a másikkal. Hogy erre a tettükre miért pont a hoteleket választották? Rejtély.
Royal Nagyszálló (1900-as évek eleje) - Forrás: bpkep.fszek.hu
Csak hogy egy konkrét példát is említsünk: 1905. június 19-én este állított be Csonka Fanny, egy rendőrségi felügyelet alatt lévő volt prostituált és Weisz Mór fűszerkereskedő a Hajnal utcai Balaton-szállóba. Szobát béreltek, amelybe a férfi vacsorát és két üveg bort vitetett. A személyzet szerint jókedvűek voltak, az egész bort elfogyasztották, s valamivel éjfél előtt bezárták a szoba ajtaját. Alig öt perccel azután, a szobalány két lövést hallott a szobából. Ijedten futott az ajtó elé, amelyet azonban hiába próbált kinyitni. A szobából hörgés és kínos nyöszörgés hallatszott. A szobalány fellármázta az egész hotelt, s kihívták a rendőrséget. Az V. kerületi kapitányságról meg is érkezett a rendőr egy lakatossal, aki felnyitotta a szoba ajtaját. A díványon feküdt a lány, kezében a revolver, halántékán egy seb, amelyből vékony patakban szivárgott a vér. Mindkét karja meg volt merevedve, s egyik lelógott a szőnyegre. A dívány előtt feküdt a férfi. Neki is a halántékán volt egy seb. Két lába még a díványon volt, amely az mutatta, hogy egymás mellett feküdtek végzetes tettük pillanatában. A rendőrök megállapították, hogy a lány lőtte agyon kedvesét, s azután önmagát. A rendőrségi nyomozás azt is kiderítette, hogy Weisz Mór apjának a Dávid utca 12. szám alatt volt fűszerüzlete, ahol a 25 éves Weisz Mór is dolgozott. A szomszédos 14. számú házban lakott a lány, aki prostituált volt, de szerelmes lett a fiúba. A szerencsétlen viszony néhány hónapig tartott, s a fiú kijelentette a szülei előtt, hogy nem tud élni a lány nélkül. A szülők természetesen tiltakoztak a viszony ellen. Ezért határozták el, hogy közös akarattal eldobják maguktól az életüket.
Svábhegyi-szálloda (1915) - Forrás: fortepan.hu
A szerelmesek azonban a hotelen kívül is választottak maguknak helyszínt öngyilkos tettükhöz. Ez rendszerint valami kevésbé forgalmas hely volt, amint például egy másik szerelmes pár esete is mutatja, akiknek holttestét csak napokkal később találták meg a Sváb-hegyen a Braun-féle villa közelében az Istenhegyi út felé 1907 májusában. Hátrahagyott levelük tanulsága szerint Szabó László és Szögi Rózsika tettének oka szintén a boldogtalan szerelem volt.
A szerelmesek az öngyilkosságnak több módját választották: a legtöbbször fegyvert fordítottak maguk, esetleg egymás ellen, másszor lúgot, vagy valamilyen más mérgező anyagot ittak. Levelet általában hagytak hátra, amelyben leírták tettük okát, s hogy közös elhatározással mennek a halálba.
Emberpár 1890 körül - Forrás: pinterest.com
Forras : innen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése